A hivatalos megnyitó csak holnap lesz, de ilyenkor van a haszon- és díszállat kiálltás.Nem volt semmi extra, csak a szokásos:papagályok, galambok, fácán, nyulak, őz, bárányok, pónik és az elmaradhatatlan csacsi.A szekély bácsi és a szamara szinte celebnek számitanak már.Mindenkihez van egy kedves szava amikor időről időre feltűnnek a városban
Lehel mindent megnézett, de a legjobban a csacsi tetszett meg neki.Csak nem mert hozzáérni!Niki ölében volt, mert szokás szerint én voltam a fényképész
Nyújtogatta a kezét, de mindig visszahúzta mikor már majdnem hozzáért a füléhez.Utána meglátta a pónikat.Nagyon édes kis állatok az már biztos és amilyen nyugodtan álltak ott szegények.A gazdájuk azonnal felajánlotta, h ültessük a hátára.A lovaktól nem is féltem, h megijednek, látszott rajtuk, h végtelenül nyugodt állatok, inkább Leheltől tartottam, h nem fog tetszeni, de azért megpróbáltuk és nagyon bejött neki.Olyan édesen tudta nézni, h hol üldögél. Még tettünk néhány kört, aztán mentünk is haza, mert annyira meleg lett, h az már elviselhetetlen volt.Én meg felöltöztettem még dzsekit is adtam rá, de az lekerült már a sarkon.
Nem lehetett elválasztani őket, mint a sziámi ikrek.Lehel azonnal visitott, ha elakartam venni, és ha sikerült majd' elejtettem annyira feszitette magát, h vissza akar menni.Mikor Péter elment Lehel nagyon csalódott volt.Mindig ez van, már kezdek hozzászokni.De visszatért a jó kedve amikor délután mentünk Mama elé aki akkor jött a munkából.Útközben találkoztunk egy volt tanitványommal.A kislány nagyon kedves volt, mondott dolgokat, amik jót tettek a tanári önbecsülésemnek, de ami ennél is jobban esett, h milyen aranyos volt Lehellel.Ő viszont annyira nem szimpatizált vele.
A délutánunk szépen csendben telt el!Este pedig fél 1Okor el is aludt!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése