"Három olyan dolog van, amelyet mindig eltanulhat a felnőtt a gyerektől: hogy kell ok nélkül örülni, hogy kell mindig valamilyen foglalatosságba merülni, és hogy kell kíméletlenül kiharcolnia magának azt, amit ő akar." (Paulo Coelho)
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betegség. Összes bejegyzés megjelenítése
A következő címkéjű bejegyzések mutatása: betegség. Összes bejegyzés megjelenítése
2013. június 13., csütörtök
Próbatétel, balszerencse, átok vagy amit akartok
Bármelyiket mondhatnám, használja mindeki, azt ami tetszik.Az az egy biztos, hogy nagyon ránk és főleg rám jár a rúd mostanában.Nem volt elég, hogy gipszben van a lábam (remélhetőleg 4 nap múlva lekerül!!!) azóta Lehel már kétszer is mgfázott, most én is elkaptam tőle.Ahogy lenni szokott engem teljesen levert a lábamról, és még az allergiám is előjött.2 éjjel is bedagadt a szám, illetve már az arcom is.Az optimisták azt mondják, hogy ennél már csak jobb jöhet,Kérdés az, hogy merek-e még optimista lenni én is?
2013. június 1., szombat
Amikor anya beteg...
...a világ a feje tetejére el.Ami eddig egyszerű és természetes volt, hogy anya majd jön, most nem úgy működik.De hogy mi történt? Jöttünk haza múlt pénteken az oviból Lehellel.Bementünk az egyik üzletbe, majd ahogy kijöttünk, leléptem a rossz járdáról és....reccs!!!!Félreléptem.Fel sem tudtam állni egyedül.Egy kedves ismeretlen járókelő segitett föl.Egy másik pedig autóval hazahozott minket.Egyedül képtelen lettem volna hazajönni.Éreztem, hogy nem tört el, de mivel nagyon fájt, és be is dagadt bementünk Margittára, a sürgőségire.A végeredmény bokarepedés egy "csinos" csizma, amit 3 hétig hordanom kell.
2012. december 8., szombat
Doktor bácsinál
A Mikulásozást követő napon már sokkal jobban volt, viszont este megint rosszul lett, így péntek reggel az volt az első dolgunk, hogy elmenjünk az orvoshoz.Látszik, hogy nagyon ritkán járunk hozzá, mert Lehel nagy boldogan lépdelt mellettem.A váróteremben rá sem lehetett ismerni, egy igazi angyal volt, szépen üldögélt, türelmesen várta, hogy sorra kerüljünk, pedig nem 1-2 percet kellett várnunk.Amikor bementünk a vizsgálóba, hangosan köszönt, anélkül, hogy mondanom kellett volna.Nagyon udvarias, kedves gyerek volt, addig míg az orvos meg nem nézte a torkát.Akkor rákiabált, hogy: "Hagyjál békén, te buta!" De ahogy békén hagyta, már nem volt semmi gond. A diagnózis:kezdődő torokgyulladás.Szerencsére még nagyon az elején csíptük el,így remélhetőleg néhány nap alatt teljesen helyre jön.
2012. december 7., péntek
Beteges Mikulás
Ez már a harmadik Mikulásunk volt, de sajnos ez most más volt, mint az eddigiek.Lehel már nagyobb, okosabb és sajnos rosszkedvűbb is volt, mint eddig.
Az egész ott kezdődött, hogy már a cipőjét sem akarta kitenni, mert attól félt, hogy elviszi a Mikulás.No igen, a gyerek hamar rájött, hogy olyan világban élünk, amiben nem szabad megbízni akárkiben:)

Miután jó néhányszor bevitte a cipőjét, és alaposan kihisztizte magát, bevonult mesét nézni, így a Mikulás végre elhozhatta az ajándékokat.Nem maradt más, mint várni, hogy mikor vesz észre őket.De Lehelnek esze ágában nem volt kidugni az orrát, sőt, ha kihívtam akkor is szépen kijött, de a fejét véletlen sem fordította volna az ellenkező irányban.Elmentem akkor én arra, Lehel utánam, és az ajándékok még mindig észrevétlenül árválkodtak.Csak a "Lehel, nézd mit hozott a Mikulás!" mondat után vette észre azokat.
Még el sem jutott addig, hogy megnézegesse az ajándékokat, már hányt egyet szegénykém.Utána jobban lett, de nem vitte túlzásba így sem, kicsit bágyadtan, kicsit fáradtan bontogatta az ajándékait.
Néha kicsit feléledt, nevetett, visítozott, de ezek mindig csak néhány percig tartottak. A vége mindig az volt, hogy leült és kirakózott vagy kártyázott.Ennek ellenére látszott, hogy mindennek nagyon örül, és minden tetszett neki, de valahogy az ágyat sokkal vonzóbbnak találta aznap este.
Az egész ott kezdődött, hogy már a cipőjét sem akarta kitenni, mert attól félt, hogy elviszi a Mikulás.No igen, a gyerek hamar rájött, hogy olyan világban élünk, amiben nem szabad megbízni akárkiben:)
Miután jó néhányszor bevitte a cipőjét, és alaposan kihisztizte magát, bevonult mesét nézni, így a Mikulás végre elhozhatta az ajándékokat.Nem maradt más, mint várni, hogy mikor vesz észre őket.De Lehelnek esze ágában nem volt kidugni az orrát, sőt, ha kihívtam akkor is szépen kijött, de a fejét véletlen sem fordította volna az ellenkező irányban.Elmentem akkor én arra, Lehel utánam, és az ajándékok még mindig észrevétlenül árválkodtak.Csak a "Lehel, nézd mit hozott a Mikulás!" mondat után vette észre azokat.
Még el sem jutott addig, hogy megnézegesse az ajándékokat, már hányt egyet szegénykém.Utána jobban lett, de nem vitte túlzásba így sem, kicsit bágyadtan, kicsit fáradtan bontogatta az ajándékait.
Néha kicsit feléledt, nevetett, visítozott, de ezek mindig csak néhány percig tartottak. A vége mindig az volt, hogy leült és kirakózott vagy kártyázott.Ennek ellenére látszott, hogy mindennek nagyon örül, és minden tetszett neki, de valahogy az ágyat sokkal vonzóbbnak találta aznap este.
2012. október 22., hétfő
Őszi megfázás...pipa
Túl vagyunk a menetrend szerinti őszi megfázáson.Lehel kezdte, én meg folytattam.Lehel mintagyerek ként viselte.Mindig jött, hogy "anya, ojom, csojog".A végén már akkor is jött, ha nem is csorgott neki.
Szerencsére nem volt komoly, de azért egy kicsit rányomta a bélyegét a napjainkra.Remélem erre az évre ezzel le is tudtuk a betegségeket.
Szerencsére nem volt komoly, de azért egy kicsit rányomta a bélyegét a napjainkra.Remélem erre az évre ezzel le is tudtuk a betegségeket.
2012. június 25., hétfő
Hársfa virágzás
A múlt hetünk, főként az estéink erről szóltak.Imádom az illatát, de már ez is kevés ahhoz, hogy ne várjam, hogy végre elvirágozzanak.30 fok felett a gyereket nem engedi ki az ember, csak amikor már késő délután amikor elviselhetőbb a levegő.Viszont ilyenkor estére érződik a legintenzívebben a hársfák illata, és a legintenzívebb Lehel allergiája is.
Szegénykémnek úgy csorgott az orra, mintha 1 csapot hagyott volna nyitva az ember.De nagyon jól viselte.Néhány hete amikor meg volt fázva sírva menekült a zsebkendők látványától is, most viszont magától jött és tartotta a kis orrát.Vagy kiabált,hogy juj-juj.De olyan is volt, hogy bejött, kivett magának egy papirzsepit a csomagból és megtörölte az orrát.Igazi önálló nagy fiú már.
Szegénykémnek úgy csorgott az orra, mintha 1 csapot hagyott volna nyitva az ember.De nagyon jól viselte.Néhány hete amikor meg volt fázva sírva menekült a zsebkendők látványától is, most viszont magától jött és tartotta a kis orrát.Vagy kiabált,hogy juj-juj.De olyan is volt, hogy bejött, kivett magának egy papirzsepit a csomagból és megtörölte az orrát.Igazi önálló nagy fiú már.
2012. március 19., hétfő
Mandulagyulladás
Már sokkal jobban van, mint a hétvégén volt, de azért elmentünk az orvoshoz, biztos, ami biztos. Megint egy élmény volt...
Lehel a váróteremben hozta a formáját minden ajtón beakart menni, vagy ha nem engedtem akkor ki.Látta,hogy ez egy unalmas hely, itt anya semmit nem enged akkor elkezdett hisztizni.Megint jött a gumiember figura, azaz elengedi magát és sehogyan sem lehet felállitani, ha meg felveszem akkor fesziti magát, hogy majd elejtem.Nem egyszerű vele!!!
Amikor sorra kerültünk, nem vártunk sokat, egy 15 percet(nekem így is egy örökkévalóságnak tűnt), akkor meg már nem akart bemenni, elkezdett azonnal sírni. Majd jött a másik nagy mumusa, lekellett vetkőzni.Míg megvizsgálta az orvos végig sírt, ment volna ezerrel.Ilyen még nem volt. Meg is jegyezte a doki, hogy természetellenes az, amilyen erős Lehel.És akkor mit csináljak vele? Talán ne adjak neki enni?
Mindig tud valamit mondani, amin kiakadok.
Végül megállapította, hogy kezdődő mandulagyulladása van, és írt fel neki szirupot.Ez meg a másik...Megkérdezi, hogy írjon fel neki szirupot vagy injekciót?Természetes (vagy csak nekem az?:), hogy ha sziruppal is lehet kezelni akkor nem választom a fájdalmas szurit.Abban maradtunk, hogy ha nem látok javulást 2-3 napig akkor visszamegyünk és jöhet a B terv.
Lehel a váróteremben hozta a formáját minden ajtón beakart menni, vagy ha nem engedtem akkor ki.Látta,hogy ez egy unalmas hely, itt anya semmit nem enged akkor elkezdett hisztizni.Megint jött a gumiember figura, azaz elengedi magát és sehogyan sem lehet felállitani, ha meg felveszem akkor fesziti magát, hogy majd elejtem.Nem egyszerű vele!!!
Amikor sorra kerültünk, nem vártunk sokat, egy 15 percet(nekem így is egy örökkévalóságnak tűnt), akkor meg már nem akart bemenni, elkezdett azonnal sírni. Majd jött a másik nagy mumusa, lekellett vetkőzni.Míg megvizsgálta az orvos végig sírt, ment volna ezerrel.Ilyen még nem volt. Meg is jegyezte a doki, hogy természetellenes az, amilyen erős Lehel.És akkor mit csináljak vele? Talán ne adjak neki enni?
Mindig tud valamit mondani, amin kiakadok.Végül megállapította, hogy kezdődő mandulagyulladása van, és írt fel neki szirupot.Ez meg a másik...Megkérdezi, hogy írjon fel neki szirupot vagy injekciót?Természetes (vagy csak nekem az?:), hogy ha sziruppal is lehet kezelni akkor nem választom a fájdalmas szurit.Abban maradtunk, hogy ha nem látok javulást 2-3 napig akkor visszamegyünk és jöhet a B terv.
Hosszú hét
| Klicskoval |
Beköszöntött a tavasz, így mi is több időt töltünk kint, ez is fő oka annak, hogy nem írtam az elmúlt napokban. De a csendes hét eleje után, szerdától nálunk beindult az élet.
Szerda délután átjöttek Kingáék kicsit beszélgetni, kicsit játszani, eltelt az idő.És akkor még ez egy nagyon nyugis napunk volt.
Csütörtökön már egy pillanat időnk sem volt.Délelőtt kimentünk sétálni, aztán készülődtünk, vártuk Klicskot.Róla már több bejegyzésben is írtam (pl. ITT és ITT) Most is nagyon örültünk neki,mint mindig.Aznap nem is volt még semmi különösebb baj,Lehel jól viselkedett, megmutatta a játékait szépen, este lefekvés előtt még játszottak is egy nagyot.
Viszont az éjszakánk már nem volt az igazi.Másnap délelőtt is fáradt, nyűgös volt, és lázas.Fájt a torka is.Igy otthon maradtunk, és vele foglalkoztunk.Klicsko nagyon aranyos és rendes volt, altatgatta, foglalkozott vele, sőt vigyázott is rá, amig én kimentem az állomásra Lehel apja elé.Nem mondom, hogy nem voltam ideges, hogy ott kellett hagynom őket kettesben, de más választásom nem volt, plusz Lehel éppen aludt.
Igen, nem siklom el az előző mondatom másik kijelntése fölött sem, bizony itt járt, Lehel apja is. Nem mennék bele a részletekbe, mert kételyeim még mindig vannak vele kapcsolatban.Viszont most úgy néz ki, hogy szeretne normális kapcsolatot kialakítani a fiával, és én ennek nem állok az útjába.
Lehel sem volt elutasító vele szemben egy percig sem.Mintha neki természetes lenne a jelenléte.Nagyon jól kezelte a helyzetet a kis drágám. Kihasználta, hogy van valaki, akit kedve szerint utasítgathat és meg is csinálja neki. Sajnos a betegsége miatt nem volt teljesen önmaga,az az igaz elevenség, ami benne van az most nem jött ki, nah de majd legközelebb (ha lesz olyan).Azt hiszem az sokat elmond, hogy amikor elmentek kb.10 percig vigasztalhatatlanul sírt!
| A jó beteg este is nasizik :)) |
2012. február 28., kedd
Megfázás:(
Akármit teszünk sajnos időről időre Lehel is elkapja.Benne van most a levegőben.Szerencsére erős a szervezete, és könnyen átvészelte.Nem is emlékszem, hogy a megfázásai közül lett volna már ilyen.Nagyon hirtelen jött ki rajta, péntek reggel még semmi baja nem volt, 2 körül pedig már úgy csorgott az orra, mint a csap.Enyhe láz, majd kis hőemelkedés.Aznap még többet is aludt a szokásosnál.Szombaton egész nap ez volt, viszont annyira nem verte le a lábáról, hogy lefeküdjön napközben.A szokásos "dolgát" el kellett végeznie egy kis megfázás nem lehet akadály.Még a baba is beteg lett, így őt is meg kellett gyógyitsa, nem ért rá pihenni.Szépen lefektette, betakarta, befújta az orrát, igaz, h a szája volt, aztán beült mellé mesét nézni.
Tegnap már alig csorgott az orra,ma pedig még jobban van,de azért beletelik még néhány napba amíg teljesen elmúlik.
2012. február 13., hétfő
Köszönöm, hogy egészséges!!!
Azoknak az áldottaknak, szerencséseknek akiknek egészséges gyermek adatott meg ez teljesen természetes.Amikor gyermekünk megfázzuk, vagy bármi baja történik akkor jövünk csak erre rá, de amikor meggyógyul hamar túl is lendülünk ezen.
Egyik este eszembe jutott, hogy mi lett volna, ha ez nem így történik, és az én fiam is beteg lenne.Bevallom, hogy nem magamtól morfondíroztam ezen, volt kiváló oka, de erről inkább nem írnék,met ez nem a mi történetünk.Nálunk ez nem csak egy mi lett volna, ha....mert volt idő amikor komolyan azt hittük, hogy beteg lesz.Erről akkor nem beszéltem senkinek, úgy éreztem, hogy nem kell mindenkinek tudnia, amíg nem biztos és ha kimondtam volna akkor valóságossá vált volna számomra.Alkalmaztam a strucc politikát, ha nem gondolok rá akkor nincs is.Nah nem csak azért, mert nem tudtam volna feldolgozni, hanem, mert a babának (de fura Lehelről így írni) is ártott volna, ha idegesítem magam.
Szerencsére "csak" 5 nap volt az egész!Nagyon hosszú 5 nap volt az!Utolsó ultrahangos vizsgálatnál az orvos azt mondta, hogy lát valami eltérést az egyik szervénél.Én még fel sem fogtam mikor ő már arról beszélt, hogy hol milyen specialista van és amikor megszületik a kicsi azonnal tovább kell küldeni.Nem tudom hogyan csináltam, hogy nem sírtam el magam, sőt még az autóban is tartottam magam.Otthon aztán nem bírtam tovább és órákig csak zokogtam.Aztán összeszedtem magam, Lehelért.
A császár előtt mikor már a műtőasztalon feküdtem a kedves doktor úr még figyelmeztett, hogy lelkileg készüljek fel arra, hogy lehet azonnal küldik tovább a picit Kolozsvárra.Megnyugtató volt!
Mikor felsírt Lehel, és azt mondták, hogy minden rendben vele az felbecsülhetetlen volt!
Minden elismerésem az olyan édesanyáké,édesapáké akik beteg gyereket nevelnek, mert hatalmas lelkierőről tesznek tanúbizonyságot minden nap!Becsüljük meg jobban őket, és ha alkalmunk nyílik rá akkor segitsünk!!!Sokszor egy kedves szó is felbecsülhetetlen!!!
Egyik este eszembe jutott, hogy mi lett volna, ha ez nem így történik, és az én fiam is beteg lenne.Bevallom, hogy nem magamtól morfondíroztam ezen, volt kiváló oka, de erről inkább nem írnék,met ez nem a mi történetünk.Nálunk ez nem csak egy mi lett volna, ha....mert volt idő amikor komolyan azt hittük, hogy beteg lesz.Erről akkor nem beszéltem senkinek, úgy éreztem, hogy nem kell mindenkinek tudnia, amíg nem biztos és ha kimondtam volna akkor valóságossá vált volna számomra.Alkalmaztam a strucc politikát, ha nem gondolok rá akkor nincs is.Nah nem csak azért, mert nem tudtam volna feldolgozni, hanem, mert a babának (de fura Lehelről így írni) is ártott volna, ha idegesítem magam.
Szerencsére "csak" 5 nap volt az egész!Nagyon hosszú 5 nap volt az!Utolsó ultrahangos vizsgálatnál az orvos azt mondta, hogy lát valami eltérést az egyik szervénél.Én még fel sem fogtam mikor ő már arról beszélt, hogy hol milyen specialista van és amikor megszületik a kicsi azonnal tovább kell küldeni.Nem tudom hogyan csináltam, hogy nem sírtam el magam, sőt még az autóban is tartottam magam.Otthon aztán nem bírtam tovább és órákig csak zokogtam.Aztán összeszedtem magam, Lehelért.
A császár előtt mikor már a műtőasztalon feküdtem a kedves doktor úr még figyelmeztett, hogy lelkileg készüljek fel arra, hogy lehet azonnal küldik tovább a picit Kolozsvárra.Megnyugtató volt!
Mikor felsírt Lehel, és azt mondták, hogy minden rendben vele az felbecsülhetetlen volt!
Minden elismerésem az olyan édesanyáké,édesapáké akik beteg gyereket nevelnek, mert hatalmas lelkierőről tesznek tanúbizonyságot minden nap!Becsüljük meg jobban őket, és ha alkalmunk nyílik rá akkor segitsünk!!!Sokszor egy kedves szó is felbecsülhetetlen!!!
2011. november 30., szerda
Megfázás
A múlt héten én voltam beteg, annyira,hogy 2 napig megszólalni sem tudtam, csak éppen suttogni.Sajnos Lehel is elkapta minden igyekezetem ellenére:( Szombat óta ő is beteg.Szerencsére nem vészes a dolog, csak be van dugulva az orra.Láza nincs, nem is volt, de már megtapasztaltam Lehel mellett, hogy ez semmit sem számít.(A tüdőgyulladást is láz nélkül vészelte át)Már nem is köhög, és a kedvén sem látszik.Egész nap játszik, szaladgál,mindenhova felmászik.Nem is próbálom ágyban tartani,mert az lehetetlen küldetés lenne.Kapja a szirupot, és remélem,hogy néhány napon belül teljesen meggyógyul.
2011. október 17., hétfő
Vége a szobafogságnak!
Éljen!
Mióta kijöttek az első pöttyök erre vártam! Délután amikor a legkevésbé van hideg, bár ilyenkor sem mondanám, hogy kellemes az idő,mentünk ki egy jó fél órára.Többre még nem szerettem volna,nehogy már meg megfázzon és ezúttal azért ne mehessen ki.Szépen fokozatosan megszokja, hogy már nincs olyan jó meleg,mint mielőtt beteg lett volna.
De így is nagyon élveztük mindketten.
Olyan boldog volt a kis édesem,kacagott, szaladgált.
Egyetlen gondja a tavaly már megszokott sapka....Utálja,tépi le a fejéről...Szerencsére csak az első 2-3 percben, aztán lassan megszokja, vagy az is lehet,hogy csak elfelejtkezett róla annyira örült neki,hogy szabad!
Mióta kijöttek az első pöttyök erre vártam! Délután amikor a legkevésbé van hideg, bár ilyenkor sem mondanám, hogy kellemes az idő,mentünk ki egy jó fél órára.Többre még nem szerettem volna,nehogy már meg megfázzon és ezúttal azért ne mehessen ki.Szépen fokozatosan megszokja, hogy már nincs olyan jó meleg,mint mielőtt beteg lett volna.De így is nagyon élveztük mindketten.
Olyan boldog volt a kis édesem,kacagott, szaladgált.Egyetlen gondja a tavaly már megszokott sapka....Utálja,tépi le a fejéről...Szerencsére csak az első 2-3 percben, aztán lassan megszokja, vagy az is lehet,hogy csak elfelejtkezett róla annyira örült neki,hogy szabad!
2011. október 8., szombat
Vidáman
Most,hogy egész nap bent vagyunk, sokszor már unalmunkban is kacagunk egymáson.
De azért elütjük az időt,főleg ő.Ma a szárítót vette célba.
Viszont a sok rosszalkodás mellett napról napra látom, hogy okosodik.Ma este is sikerült könnyeket csalni a szemeimbe.(ááá,túl érzelgős vagyok
)Átöltöztettem a pizsamába és míg én kidobtam a pelenkát a kukába ő fogta a ruháját, felállt,odament a szekrényhez, kinyitotta és betette a ruhákat, és hihetetlenül édesen közölte,hogy:"be".Imádom
2011. október 7., péntek
Élvezzük a szobafogságot.....
Oda kint igazi szép őszi idő van, tudjátok még az mikor csak hullanak a levelek, fújdogál a szél, és jól esik kint lenni annak ellenére,hogy a hőmérő higanyszála már nem kúszik olyan magasba. Mi ezt csak bentről nézzük:( Pedig milyen jó lett volna kihasználni az esőmentes utolsó napokat
Azt hiszem engem jobban megvisel,hogy nem mehetünk ki, mint Lehelt.Ő egészen jól el van, nem is hisztizik,hogy kiakar menni, mesézik, játszik, eszik, alszik és rengeteget labdázunk.Igazi mintagyerek lesz a végére.Na jó az azért még sem olyan biztos,mert a mászással nem állt le, mindenhova felmászik változatlanul.
Pöttyei jönnek szépen, egyre több van,de amik már régen kijöttek kezdenek múlni.Aminek nagyon örülök, hogy a kezein és az arcán nem nagyon van.Mindkét kezén 1-1 nagy pötty, az egyik ujján pedig 5 egymás mellett, nem is értem,hogy fér el azon a pici ujján annyi.
Az arcán sem sok van.Azért örülök ennek,mert itt eltudná jobban vakarni, mert ahol ruha van rajta ott nem tudja, pedig húzgálja magán rendesen.De összességében nem vészes a helyzet,inkább este és éjjel viszket neki jobban..
Azt hiszem engem jobban megvisel,hogy nem mehetünk ki, mint Lehelt.Ő egészen jól el van, nem is hisztizik,hogy kiakar menni, mesézik, játszik, eszik, alszik és rengeteget labdázunk.Igazi mintagyerek lesz a végére.Na jó az azért még sem olyan biztos,mert a mászással nem állt le, mindenhova felmászik változatlanul.| Olvassunk.... |
Az arcán sem sok van.Azért örülök ennek,mert itt eltudná jobban vakarni, mert ahol ruha van rajta ott nem tudja, pedig húzgálja magán rendesen.De összességében nem vészes a helyzet,inkább este és éjjel viszket neki jobban..| Egy nem is elég neki:P |
| Csak kitalálta,hogy érhetné el:D |
| És ide is felmászott:) |
| Reggeli |
| Utolérte a technika:P |
| Kocsikázik:) |
2011. október 5., szerda
Breaking news
![]() |
| Még pöttymentesen az új frizurával:) |
, aki számtalan bárányhimlővel találkozott már.
Van jó néhány új pöttyünk, és már a haja alatt is vannak.
2011. október 4., kedd
Pöttyösen

Megjelentek valami pöttyök Lehelen.....Tegnap reggel kezdődött,a combján.Délutánra már az arcán is volt 3 db.Estére a pocakja is tele volt.Biztos voltam benne,hogy ez bárányhimlő,sőt én még most is az vagyok.Elolvastam ezt a cikket (katt ide a cikkért),és teljesen megalapozott a sejtésem a himlőről.El is vittem ma délután az orvoshoz...(már a hátán is kijöttek),mire az orvos azt mondja "hááát,szerintem ez nem himlő...de nem biztos....talán inkább valami allergia"Határozott!
Szóval nem is hiszek neki!Betartom az utasításait, kiváltottam a szirupot, amit felírt neki és diétáztatom 3 napig, ahogy az orvos mondta, de ettől függetlenül bent tartom a melegben és majd meglátjuk, hogy csak jönnek pöttyök vagy sem.Azok kedvéért, akik nem ismernek annyira még, hozzáteszem, hogy nem én vagyok a túl okoskodó anyatípus, aki senkinek sem hisz,csak a tapasztalatim negatívak.Januárban is az ő hozzá nem értése vezetett oda,hogy a fiam kórházba kerüljön,mert nem vette észre,hogy kezdődő tüdőgyulladása van....Szóval önkéntes szobafogságra ítéltem magunkat néhány napig, aztán majd kiderül
2011. szeptember 30., péntek
Újabb fog
Egyik percről a másikra hirtelen belázasodott.Délelőtt még semmi baja nem volt,a kedve is a megszokott őrülten rohangálós,mindenen kacagunk volt.Éppen ezért ért nagyon váratlanul,h belázasadott.Gondoltam,h a foga lehet a kiváltó ok,de nem engedte,h megnézzem.Ahányszor arra kértem,hogy mutassa meg mindig kinyújtotta a nyelvét.Megtapogatásról meg megint csak nem lehetett szó sem,nagyon fájhatott neki.Egész éjjel forró volt szegénykém,nem igazán hatott a lázcsillapitó sem semmilyen módszer,pedig kipróbáltam sok mindent:(Reggelre lement a láza,és áttört a 15.foga:)
2011. szeptember 21., szerda
Klicsko-s hétvége képekben:)
"Amikor egy igaz barátot képzelek el magamnak, akkor egy olyasvalaki jelenik meg lelki szemeim előtt, aki szeret engem és törődik velem. Áldozatokat is hajlandó hozni értem, akárcsak én érte. Meg lehet bízni benne, a nézeteimet és a véleményemet megoszthatom vele, és nem hagy cserben akkor sem, ha le vagyok eresztve. (...) Ő az igaz barát, aki minden esetben kitart mellettem. (...) SEMMI sem ingatná meg az igaz barátomba vetett hitemet. Továbbá abban is biztos vagyok, hogy nem veszteném el soha, hacsak nem tennék valami olyasmit, ami nem fér bele a barátról kialakított képbe." Nekem elképzelni sem kell, hiszen te ilyen vagy nekem!:)
2011. szeptember 9., péntek
Itt van az ősz és mi fogzunk újra
Még alig telt el néhany nap, hogy kibújt a 14. foga, de már megint szenved a következővel:(Nem tudom hova ez a nagy sietseg, igazán ráérne még, minek ennyi fog egy ilyen pici emberkének?:)Ezzel is jól meg fogunk szenvedni....szerdán délután még semmi baja nem volt, kint játszott már amennyit lehetett, mert szépen beköszöntött hozzánk az ősz, igy jönnek a nem szeretem amikor bevagyunk zárva napok.11kor aztán nagyon belázasodott 39 felett volt:( Nem is aludtunk egy percet sem.Délelőtt is volt meg láza, délutánra már csak hőemelkedés, estére pedig annyira elmúlt neki, hogy 1 oráig szaladgált a szobában.Jó, hogy ő kialudta magát délelőtt, de én már hulla voltam, persze az neki nem számit:( Viszont ma reggel is sirva ébredt, nagyon fájhat neki az inye, még azt sem engedi,hogy megnézzem melyik foga jön.De a kedvével nincs baj:)
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)


