"
. . . Gyermekeitek általatok érkeznek, de nem belőletek.
És bár veletek vannak, nem birtokolhatjátok őket.
Adhattok nekik szeretetet, de gondolataitokat nem adhatjátok.
Mert nekik saját gondolataik vannak.
Testüknek adhattok otthont, de lelküknek nem.
Mert az Ő lelkük már a holnap házában lakik, ahová ti
nem látogathattok el, még álmaitokban sem.
Próbálhattok olyanná lenni, mint ők, de ne próbáljátok olyanná tenni őket, mint ti vagytok.
Mert az élet sem halad visszafelé, s nem reked meg a tegnapban.
Ti vagytok az íj, melyről gyermekeitek eleven nyílként röppennek el. "
Kahlil Gibran
Bizony ismét eltelt 1 hónap, és Lehel ma 20 hónapos lett.Ez minden hónapban meglepetésszerűen ér engem, hogy még most tartottam a kezemben egy pici kis újszülöttet most meg lassan a 2.szülinapját ünnepeljük majd.
Lássuk csak hol is tartunk most,mert az vitathatatlan, hogy szépen fejlődik.Számokkal kifejezve ez egész pontosan:
90 cm, és 15 kg.Hiába nem nőhet már olyan gyorsan, mint a kezdetekben.
Enni szépen eszik egyedül, most éppen annyira, hogy nem is nagyon akarja engedni, hogy én etessem, pedig ha levest eszik akkor jó lenne.Természetesen bal kézzel eszik.
Inni szinte csak pohárból iszik, kivéve ha éjjel megébred, illetve a tejcsijét még cumisüvegből issza.
Mozgásáról sok mindent lehetne írni, mert nincs olyan dolog, ami ilyen téren ne menne neki.Ennek nem mindig örülök, pláne, ha a szekrényről vagy az asztalról kell leszednem éppen, de erről is kezd leszokni, csak ha valami a földről elérhetetlen dolgot lát akkor másznia kell.Főként ha én nem adom neki.
Nagy hiányosságunk van beszéd terén.Még mindig nem beszél:(Ez nagyon nagy szívfájdalmam, viszont nem idegesítem magam rajta annyit, mint 1-2 hónapja.Tudom, hogy nem a képességgel van gond, mert amikor olyan kedve van mondd ezt-azt.Tegnap például azt mondta, hogy kutya.Egyébként meg így is tökéletesen meg lehet érteni, hogy mikor mit szeretne, szépen elmutogatja, plusz a szavak elejét mondja.Most arra vagyok nagyon büszke, hogy ha odaadok neki valamit akkor szépen mondja, hogy: kö-ez a köszönöm lenne.Majdnem elfelejtettem a másik büszkeségem, hogy be mutatkozik, ha megkérdezem, hogy hogy hívják.Mondja szépen, hogy Le-le.Először csak ha képen látta magát akkor mondta.
Szobatisztasággal nagy előre lépést nem tettünk, általában hozza a bilit csak sokszor már mikor kész van akkor.Majd lassan ez is meg lesz.
Van még valami, amit szeretnék megemlíteni.Lehel nagymamájának ma van a szülinapja.Isten éltesse nagyon sokáig:
Enni szépen eszik egyedül, most éppen annyira, hogy nem is nagyon akarja engedni, hogy én etessem, pedig ha levest eszik akkor jó lenne.Természetesen bal kézzel eszik.
Lehel persze hozta a formájat és miután megette a saját kisebb szelet tortáját, még a Niki maradékját is megcélozta.Pedig citromtorta volt és Lehel nincs oda a gyümölcsös dolgokert.Hiába az én fiam:), bár azt mondják, hogy annyira én vagyok, hogy ez már nem csak hasonlóság, hanem ő a javitott kiadásom :)
