Panna baba

Tegnap este megszületett a legjobb barátnőm, Edina kislánya.A büszke apuka éjjel hívott a nagy hírrel.Utána már nem is ment olyan könnyen az alvás.Nagyon örülök nekik.Panna baba nagyon pici mindössze 2, 75 kg, de amilyen kicsi úgy megkínozta az anyukáját az elmúlt 9 hónapban.
Gratulálunk nekik a kis menyemhez!

Szülinap III.

Ígérem ez az utolsó szülinapos bejegyzésem, de nem csak leírni (vagy olvasni) sok, hanem átélni is az volt.Úgyhogy ezt már csak nagyon röviden.
Szerencsére mindhárom nap nagyon jó volt, Lehel élvezte és mi is sokat nevettünk.

Tegnap Kinga és Náry, meg Edina és Levi voltak nálunk.Lehel szerepelt, szórakoztatta őket, a maga tündérien aranyos módján.
Addig addig produkálta magát, hogy miután Kingék elmentek Levi ölében el is aludt.Nem csoda ezalatt a néhány óra alatt annyit pörgött, mint máskor fél nap alatt, pedig egyébként sem a lustaságáról híres gyermek.

Mosolygós délután

Kint még mindig kemény tél van, az ember már a gondolattól is rosszul van, ha ki kell mennie, viszont mi igyekszünk ezt nem figyelembe venni és vidáman éljük napjainkat. Ma meglátogattak minket Őlyüsék.Lehel pedig igazi házigazdaként kb. a második percben már vitte is őket be a házába.De nem csak ebben nyilvánult meg, hogy jól nevelt gyerek lesz.Mondtam neki, hogy tessék megkínálni a vendégeket tésztával.Ő meg megfogta a kis tányért és vitte nekik.Később mikor megint meglátta a tányért eszébe jutott ez, és már magától vitte finoman kínálva, odanyomta Edina kezébe és azt mondta:egél:))Nem édes?:)
Edinát nagyon szereti, ő olyan neki, mintha legalábbis a nagynénje lenne.Most is megölelgette, odahívott engem is és mindkettőnket átölelt.Nem tudom honnan szedte ezt, de nagyon jó szokás.

A nagy szeretet ellenére mikor Levi is itt van kicsit háttérbe szorul.A fiúk ilyenkor játszanak mi pedig próbáljuk fegyelmezni őket.De ma különösen elemükben voltak.Lehel már nagyon régen nem nevetett ennyit ilyen rövid idő alatt.Játszottak mindennel,az új tűzoltó autóval is, amit most kapott tőlük.Legjobban mégis nem egy játékkal,hanem a játéktartóval voltak el.Összenyomták,kiengedték, Lehel belemászott, kilépett belőle. Aztán mikor ezt megunta ment a meséskönyvért, amit ezúttal nem én kaptam meg, hanem Levi.(Néhány napja kezdi igazán érdekelni a könyv és végig hallgat egy-egy rövidebb mesét.Tegnap pl. 3 mesét is el kellett neki olvassak)
Végig nevette, ahogy Levi olvasta neki a mesét.Nagyon édes volt.

Egy kis komolyság is kell néha:)

Ha már mi nem mehetünk ki annyit amennyit azt ő elvárná akkor legalább a vendégek feldobták, és lefoglalták kicsit.

Csavargók:P

Máskor is ránk illene ez a jelző, de a mai napon különösen rászolgáltunk.Egész nap kinn a városban mászkáltunk.Délelőtt tettünk egy nagy sétát, akkor Mama is jött velünk.Aztán kicsit hazamentünk, de a házban akkor is csak annyi időt töltöttünk míg tisztába tettem és megetettem.Utána irány az udvar.Letettem Lehelt egy plédre, h játsszon míg nekem dolgom van.De szemmel tartottam, és onnan nevettem rajta, h milyen kis aranyos.Egy idő után megunta, h szépen játszson, és elakart mászni, de ahhoz, h jusson valahova le kellett volna másznia a plédről.Csakhogy ahányszor letette a kicsi tenyerét hozzáért a fűhöz és mindig elkapta:))Gondolom nem tetszett neki a tapintása, mivel ismeretlen tartott tőle.Persze egy idő után nem zavarta, úgyhogy jobbnak láttam felvenni onnan, úgyis indultunk a játszótérre.Olyan jót sétáltunk kettesben, körbe mentünk, és Lehel nagyon élvezte a dolgot.Észre vettem, h mindenki mosolyog rá.Megszoktam, h sokan, mert édes gyerek, sok mindenkinek tetszik, de ez valahogy más volt.Megnézem, persze, h megint kint volt  a nyelve.Büszkén vigyorgott rám, tetszett neki, h mindenki megnézte.Na így aztán nem fog leszokni a nyelv nyújtogatásról!:)) A játszótéren kb. 1 órát voltunk:csúszdáztunk(a hátam leszakad tőle, de ő imádja), hintáztunk, és egyebek.Sétáltunk is mikor kedve volt, de inkább játszott!:)Innen mentünk találkozni Edinával, vele is bejártuk a fél várost.Ajándékot kerestünk a keresztfiának,aki éppen ma 4 éves.Isten éltessen Dávidka!:)
Jócskán eltelt a délután,úgyh haza indultunk, mert haspókom megéhezett.Szerencsére még nem kérte az ennivalót, mert az nagy műsor lett volna.De tudtam, h lassan közeledik az idő:)Haza siettünk, és ahogy kivettem a tricikliből azonnal álomba zuhant.Aludt is majdnem 1 órát.Utána anyám bevágta, h nem hoztunk kenyeret, mehettünk vissza.Közben meg bementünk másik boltba is, a kenyeret letettük és ott felejtettük:)) A házunk előtt jutott Anyu eszébe, h hol a kenyér:)))Egyszer a fejét hagyja el, természetesen rám fogta a dolgot.Mehettünk vissza megint.Már izomláz lett a talpamban:) Szóval jól kicsavarogtuk magunkat ma!De olyan jó kint lenni, nem csak Lehel, de én is nagyon élvezem, h végre nem kell a 4 falat bámulnunk egész nap:)

Hosszú éjszaka...

Na hát, ha minden sejtésem így beigazolódni akkor lottóznom kellene.Gondoltam, h rossz lesz az éjszakánk, na de, h ennyire, arra még én sem számitottam. Lehel nem találta a helyét, sehogy és sehol sem volt jó neki.A kiságyában orditott, ha magam mellé tettem akkor is sírt.Attól félt, h visszateszem, de ennyire félni még nem láttam.Reszketett és vigasztalhatatlanul zokogott.3kor megnyugodott kicsit, és szépen elaludt, mellettem. Fél siker:D Mert ő pihent, de én....a 2 személyes ágyat teljesen elfoglalta, nekem alig maradt hely:) De legalább 1Oig aludt és akkor is nagyon  jó kedvvel ébredt.No és persze nagyon éhesen is:)) Benyomta a szokásos adagját, majd mikor leültettem az asztalhoz, h én is egyek, mire visszaértem az ennivalóval a konyhából már
lenyúlt 1 szelet kenyeret, és úgy gyűrte befelé, mint aki nem evett 2 napja:))                                                   
Séta után meg annyira elálmosodott, h 1,5 órát aludt!
"Délután anya elment és itthon hagyott engem Kerivel.Gondoltam akkor szórakozzunk egyet.Jól összeköpdöstem az ebédemmel:)) Utána rávettem, h táncoljunk, meg sétáljunk.Persze 1 óra után annyira lefárasztottam, h beletett a járókába kinn a konyhában. Azt hitte akkor majd jól fogok viselkedni, na már azért sem.Fogtam és kipakoltam a szekrényt, majd megvártam mig visszapakolja és kezdtem előről. Igy kerek a világ, én ki- a nagyok bepakolnak:D
Aztán végre hazajött az anyukám, rohantam hozzá.Ő pedig rögtön kivett.Jól megölelgettem, és amennyire csak tudtam összenyálaztam, ahol csak tudtam. Nem is mentem Edinához egy pillanatra sem, hiába jött hozzám.Aztán leakartak ülni valami nénineket nézni a számitógépen, h azoknak milyen szép a hajuk, mert Edina is olyat szeretne az esküvőjére.Legalábbis anya ezt mondta nekem.De engem ez hidegen hagyott, úgyh olyan hisztit csaptam, h az egész utca hallhatta a hangom."
Nem is nagyon tudtam megnyugtatni, csak ha beletettem a babakocsiba és sétáltunk egy kicsit az utcán, akkor elaludt. De este pótolta a szokásos mozgalmas, egy percre nem álljunk meg formáját hozta.