Egy nappal a szülinap előtt másra sem tudok gondolni, csak, h mennyire hamar eltelt ez az 1 év.Hihetetlen, hiszen még nem tűnik annyira távolinak a várandóságom, mintha csak néhány hete lett volna.Furcsa, mert soha nem szoktam életemnek arra a 9 hónapjára gondolni, ami más kismamának a legboldogabb időszakot jelenti, nekem viszont nem volt éppen felhőtlen.De ahogy az lenni szokott az idő ezeket az emlékeket is megszépiti és ha eszembe jutnak ezek a hónapok már nem az első sokk, az átvirrasztott éjszakák vagy a sok munka jut eszembe, hanem az utolsó hetek amikor már semmi már nem érdekelt csak, hogy láthassam végre!
Igaz az sem volt zökkenőmentes, hiszen az utolsó ultrahangos vizsgálaton az orvos valami rendelleneséget látott, de mint utólag kiderült elnézte.
El sem hiszem, h mindennek már 1 éve.Nézem a gyönyörű arcát, ahogy alszik vagy éppen mosolyog rám és olyan boldogságot érzek, amit semmi mással nem lehetne pótolni.Ez a legfantasztikusabb érzés a világon.Nincs is más vágyam csak, h ő mindig boldog legyen és soha semmiben ne szenvedjen hiányt!És ez így is lesz, mert mindig elérem, amit akarok és ennyire semmit nem akartam még!Boldog lesz a kisfiam ez biztos!!!!
 |
| Elgondolkoztam:) |
 |
| Jaj, hát fényképeznek:D |
|
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése