Ígérem ez az utolsó szülinapos bejegyzésem, de nem csak leírni (vagy olvasni) sok, hanem átélni is az volt.Úgyhogy ezt már csak nagyon röviden.
Szerencsére mindhárom nap nagyon jó volt, Lehel élvezte és mi is sokat nevettünk.
Tegnap Kinga és Náry, meg Edina és Levi voltak nálunk.Lehel szerepelt, szórakoztatta őket, a maga tündérien aranyos módján.
Addig addig produkálta magát, hogy miután Kingék elmentek Levi ölében el is aludt.Nem csoda ezalatt a néhány óra alatt annyit pörgött, mint máskor fél nap alatt, pedig egyébként sem a lustaságáról híres gyermek.
"Három olyan dolog van, amelyet mindig eltanulhat a felnőtt a gyerektől: hogy kell ok nélkül örülni, hogy kell mindig valamilyen foglalatosságba merülni, és hogy kell kíméletlenül kiharcolnia magának azt, amit ő akar." (Paulo Coelho)
2012. május 29., kedd
Szülinapok II.
Vasárnap is folytattuk Lehel ünneplését, délután jöttek a keresztszülei.De előtte még egész délelőtt a többiekkel foglalkozott.Zenét hallgattak, játszottunk az udvaron, és persze az utcán, ahova nagyon kikapott a napokban, mindig ott ülne kint.De tudja, hogy megteheti, mert mindent megengedtek neki (most pedig megy a hiszti, de ezt már oldja meg az anyja)

Aztán elérkezett az idő amikor a régen várt vendégeknek haza kellett indulniuk, hiszen nem a szomszéd városba mentek, nem mondhatni, hogy rövid az út.Olyan volt, amilyenre egész hétvégén számítottunk, főleg Erzsike részéről, sírós-rívós.Bevallom, hogy a nagy sírás láttán és kicsit belegondolva, hogy milyen rossz lehet úgy elválni Leheltől, hogy nem tudni mikor látják ismét, kicsit még az én szemem is könnyes lett.Nah, de ezt nem elmesélni senkinek, nem történt semmi

Lehel úgy dolgozta fel, hogy kevesebben maradtunk, hogy nem telt el 10 perc már aludt is.Sőt, 5 körül ismét aludt egyet, ki tudja meddig aludt volna, ha nem ébresztem fel, mert megérkeztek Tündiék.Nehézkes volt az ébredés, mint általában, de amikor a keresztanyja azt mondta neki, hogy gyere ki, mutatok valamit, mintha elvágták volna az álmosságot, leugrott az ölemből és már rohant is kifelé.Nem kell kétszer mondani neki, hogyha arról van szó,hogy kimehet

Mire én is kiértem ő már birtokba vette az ajándékát, és büszkén ült a biciklin, a keresztanyja segédletével.Első ránézésre kicsit nagynak tűnt, de eléri a pedált, viszont még nem jött rá, hogy hogyan kell haladni vele, plusz egyszerűbb, ha más tolja, abba ő nem fárad el:)
Annyira tetszett neki, hogy még miután elmentek a keresztszülei is egész este biciklizni kellett vele az udvaron.
2012. május 28., hétfő
Szülinapos videók
Az előző bejegyzésben ígértem, hogy felteszem a gitározós videót.Itt is van.Imádom, ahogy a magasba emeli a gitárt,mint valami rocksztár.
Ez pedig egy csúszdás videó, a lényeg látszik:
Szülinap(ok) I.
De másnap reggel nagyon szépen kárpótolta a reggelinél.Mindenkit szépen végig nézett, aztán anyukámnak mondta, hogy Mama (tudjátok milyen ritkán és keveset beszél), majd rámutatott Kati nénire, és neki is mondta, hogy Mama, mintha csak számba vette volna, hogy neki két mamája van.Míg mi ment a készülődés a délutánra Lehelre mindenki vigyázott egy kicsit, így könnyebb volt.Közben megérkezett az apja is, vele is meg a nagyapjával, és Erzsikével sokat sétáltak, annyira, hogy könnyen ment az altatás, 2 Bogyó és Babóca után már el is nyomta az álom.Kialudták magukat Józsival, addig mi megterittünk, feldíszítettük az ebédlőt.Nagyon tetszett neki miután felébredt.Bár egy kicsit nehézkes volt ez az ébredés, mert gyötörte egy kis megfázás:( Nehezen, de meg jött a kedve.
Nem is kellett ehhez olyan sok egy torta, és néhány játék.
A torta nagyon tetszett neki, nem is csoda, autómánia van még mindig. Nem véletlen, hogy autókat kapott,az egyiket véletlenül hamarabb találta meg, mint kellett volna így torta előtt, evés közben neki kellett állni autózni vele az asztal alatt.Végül is az ő szülinapja volt.Utána megtalálta a gitárt, és azzal szórakoztatta a társaságott.Annyira édes volt kereste rajta a húrokat.Meg ahogy a magasba emelte, mint egy igazi rocksztár (erről majd teszek fel videót is). Nehéz volt rávenni, hogy bejöjjön, pedig a torta még hátra volt.De ha már bent volt akkor ünnepeltette magát, tapsolt, és mindenkinek tapsolni kellett, mint egy kis sztár. Meglátta a szülinapi sapit, amiről én el is felejtkeztem, kérte, hogy adjam oda és már fel is tette.
A tortán nem sikerült elfújnia a gyertyát, igazából nem is akarta, be kellett neki segíteni.De nagyon tetszett neki, miután elaludt a tűzijáték,alaposan megvizsgálta, és evett is belőle, pedig nem nagyon evett addig, túlságosan felpörgött ahhoz, hogy megéhezzen.
Ezután megkapta a csúszdát, amit imádott.Annyira édesen játszott rajta, eleinte segítséggel mászott fel és el is kellett kapni, de hamar rájött, hogy ez egyedül is megy neki.Persze mindenkinek meg kellett mutatni, hogy hogy kell:) Utána pedig minden játéknak, autónak, nagymotornak ki is kellett próbálni.Viszont ami új számomra, eddig még nem tapasztaltam Lehelnél, hogy irigy volt a csúszdára.Senkinek nem volt szabad hozzáérnie sem, mert az az övé. Kis méregzsák lett egyből, ha valaki még is megpróbálta. Mást semmit sem sajnált, játszott mindenkivel, és nagyon figyelmes volt senkit sem hanyagolt el.Nah jó, engem egy picit, de szívesen háttérbe húzódtam, hiszen velem mindig ott van, de a nagyszüleivel és Erzsikével még csak most lehetett, és az apját sem látja túl gyakran.Nekem az is elég, ha gyönyörködhetem benne, hogy ő boldog.
Nagyon élvezte a játékot, el is felejtette a megfázást, de este azért elnyomta az álom hamar.DE nem tartott sokáig, egy óra alvás után, még éjjel 2ig fent volt.Igazán kibulizhatta magát.
2012. május 26., szombat
Isten éltessen Lehelem!:)
"E napon minden érted van!
A nap csiklandozó sugara
a lágy szellő
s a madarak csodás dala.
Ma neked nő a virág,
mely ontja csodás illatát,
s neked érik a gyümölcs,
ami beszívja a hajnal harmatát.
Ha jő az este
s megjelennek a csillagok,
hidd el, ma neked ragyognak
és az égre azt írják,
BOLDOG SZÜLETÉSNAPOT!"
2012. május 21., hétfő
Még mindig nyíló akác
A pénteki nagyon hosszú nap után a hétvége már kicsit nyugodtabban telt el. Lehel is aludt szombat reggel fél 10ig, nem is csoda, nagyon elfáradhatott előző nap.De fáradtság ide vagy oda egyáltalán nem tiltakozott amikor hívtam, hogy menjünk sétálni.Sőt, meglepően szépen jött mellettem, fogta a kezemet, ahogyan azt a rendes gyerekek szoktam, ami Lehelre sajnos nem igazán jellemző.Ő jön mellettem, de a kezemet azt nem szereti fogni.Persze bepótolta, mert amikor odaértünk már egy pillanatot sem állt meg egy helyben.Mindent megakart hirtelen nézni, és minden gyerekkel összeakart barátkozni.Akkor állt meg egy nagyon rövid időre, amikor a kis néptáncosok elkezdtek táncolni.Lehel is fogta a kezem, hogy ő is akar így táncolni, és már járt is a lába.
A bohócok is tetszettek neki, de nem annyira, hogy megengedje, hogy le fényképezzem eggyel is, annyi türelme már nem volt.Pláne miután kivárta,hogy kapjon lufi állatkát, el is fogyott a türelme, és már húzott, hogy menjünk inkább, neki ebből elég is.
Útközben kitalálta, hogy addig ő haza nem megy, amíg nem köszönünk be Kingának, akkor ezt is megejtettük gyorsan,és ott találkoztunk Grétivel ( csak, hogy ne panaszkodj amiért mindig Galyként emlegetlek
) Ha már így alakult akkor benéztünk még a motoros versenyre, bár ez az elnevezés nem kicsit túlzás.
Otthon aztán próbálhattam én lefektetni Lehelt, hogy kipihenje magát a lovasparádé előtt, kénytelen voltam feladni. De végülis így is kibírta a lényeget, megnézte a felvonulást, az icipici pónilóbébi különösen tettszett neki, nekem is.Az egész akkora volt, mint egy hintaló és úgy nézett ki, mint egy plüss lovacska.
A délutáni pihenő után még visszamentünk egy kicsit, de annak ellenére, hogy aludt már nagyon fáradt volt, és nem sok kedve volt semmihez.Így neki szombatra ennyi volt a nyíló akác.

Vasárnap nem akartam délelőtt kifárasztani, úgy gondoltam jobb ha kicsit pihenünk délelőtt, de Nikiék kivitték magukkal a főzőversenyre.Azt mondják nem viselkedett rosszul, eljátszott egy kislánnyal, meg a szokásos rohangálós Lehel üzemmód.Ki is fáradt szegénykém, mert ahogy hazaértek már el is aludt, és majdnem 1 órán át.
Délután felmentünk ismét, csakúgy lézengni.Vettem neki egy vatta cukrot,gondoltam hátha megkóstolja vagy legalább tetszeni fog neki és viszi magával, mert nézte, és amikor rákérdeztem, hogy kér-e azt mondta, hogy igen. Még csak a kezébe sem vette, nem hogy megkóstolja.
Inkább a lányokkal mászkált most is...Évikét( anyukám munkatársának a kislánya) rögtön megismerte és már fogta is a kezét hívta magával sétálni.Meg is álltak ketten vásárolni, a kislány természetesen a csajos dolgokat vette szemügyre, Lehel meg kinézett magának egy Verdát.Otthon el is játszott vele jó ideig.
Ez volt a pihenés, mert utána még visszamentünk Csík koncertre. Nagyon nehezen várta ki, hogy elkezdjék.Galyval ketten alig bírtunk vele, de ahogy elkezdődött( fél óra csúszással) már nem volt vele gond. Megérkeztek Edináék is, Levi nyakából nézte nagy bájosan.Utána pedig Edina keresztfiával kezdtek el tapsolni, táncolni rá.Ha összetalálkozik 2 duracell gyerek:)) Nem akart volna hazajönni.Nagyon jól érezte magát.Ilyenkor látszik, hogy neki milyen hosszú idő 1 év, mennyit változott, fejlődött az a tavalyi nyíló akáchoz képest.
A bohócok is tetszettek neki, de nem annyira, hogy megengedje, hogy le fényképezzem eggyel is, annyi türelme már nem volt.Pláne miután kivárta,hogy kapjon lufi állatkát, el is fogyott a türelme, és már húzott, hogy menjünk inkább, neki ebből elég is.
| Kicsit fáradtan |
) Ha már így alakult akkor benéztünk még a motoros versenyre, bár ez az elnevezés nem kicsit túlzás.Otthon aztán próbálhattam én lefektetni Lehelt, hogy kipihenje magát a lovasparádé előtt, kénytelen voltam feladni. De végülis így is kibírta a lényeget, megnézte a felvonulást, az icipici pónilóbébi különösen tettszett neki, nekem is.Az egész akkora volt, mint egy hintaló és úgy nézett ki, mint egy plüss lovacska.
A délutáni pihenő után még visszamentünk egy kicsit, de annak ellenére, hogy aludt már nagyon fáradt volt, és nem sok kedve volt semmihez.Így neki szombatra ennyi volt a nyíló akác.
Vasárnap nem akartam délelőtt kifárasztani, úgy gondoltam jobb ha kicsit pihenünk délelőtt, de Nikiék kivitték magukkal a főzőversenyre.Azt mondják nem viselkedett rosszul, eljátszott egy kislánnyal, meg a szokásos rohangálós Lehel üzemmód.Ki is fáradt szegénykém, mert ahogy hazaértek már el is aludt, és majdnem 1 órán át.
Délután felmentünk ismét, csakúgy lézengni.Vettem neki egy vatta cukrot,gondoltam hátha megkóstolja vagy legalább tetszeni fog neki és viszi magával, mert nézte, és amikor rákérdeztem, hogy kér-e azt mondta, hogy igen. Még csak a kezébe sem vette, nem hogy megkóstolja.
Inkább a lányokkal mászkált most is...Évikét( anyukám munkatársának a kislánya) rögtön megismerte és már fogta is a kezét hívta magával sétálni.Meg is álltak ketten vásárolni, a kislány természetesen a csajos dolgokat vette szemügyre, Lehel meg kinézett magának egy Verdát.Otthon el is játszott vele jó ideig.
Ez volt a pihenés, mert utána még visszamentünk Csík koncertre. Nagyon nehezen várta ki, hogy elkezdjék.Galyval ketten alig bírtunk vele, de ahogy elkezdődött( fél óra csúszással) már nem volt vele gond. Megérkeztek Edináék is, Levi nyakából nézte nagy bájosan.Utána pedig Edina keresztfiával kezdtek el tapsolni, táncolni rá.Ha összetalálkozik 2 duracell gyerek:)) Nem akart volna hazajönni.Nagyon jól érezte magát.Ilyenkor látszik, hogy neki milyen hosszú idő 1 év, mennyit változott, fejlődött az a tavalyi nyíló akáchoz képest.
2012. május 20., vasárnap
Díj
Ma nagyon kedves meglepetés ért díjat kaptam Anettől.Nagyon aranyos vagy, hogy gondoltál ránk, köszi :)
A szabályok:
- Írj egy bejegyzést, amelyben közzéteszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat.
- Ezután gondolkodj el, melyik az az 5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedben, és értesítsd őket, egy hozzászólásban jelölésről. (olyan blogolókat részesítsd előnyben, akiknek 200-nál kevesebb követője van)
- Írj 5 dolgot magadról.
Akiknek tovább szeretném adni a díjat:Anikó, Adrienn, Dalmi, Pati, Ivett
1.Az első és legfontosabb, ami egyáltalán nem meglepő, hogy mindennél fontosabb számomra Lehel.Imádom minden mozdulatát, és minden porcikáját.Ő a legjobb dolog, ami történhetett velem, még ha akkor nem is láttam elsőre ezt ennyire rózsaszínnek.
2.Igyekszem úgy alakítani a minden napjainkat, hogy azok tartalmasan teljenek el együtt.Ne csak egymás mellett legyünk, hanem valóban együtt!
3.Nagyon szeretem a jó könyveket, jó filmeket, de ezekre mostanság alig jut idő.
4.Összekötöm a hasznost a kellemessel pl. a főzéssel is így vagyok.Szeretek új dolgokat kipróbálni a konyhában, még ha ezt a család nem is értékeli mindig.
5. Gyógyulófélben lévő "csokifüggőségem" van.De most éppen elvonón vagyok néhány hete :D
A szabályok:
- Írj egy bejegyzést, amelyben közzéteszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat.
- Ezután gondolkodj el, melyik az az 5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedben, és értesítsd őket, egy hozzászólásban jelölésről. (olyan blogolókat részesítsd előnyben, akiknek 200-nál kevesebb követője van)
- Írj 5 dolgot magadról.
Akiknek tovább szeretném adni a díjat:Anikó, Adrienn, Dalmi, Pati, Ivett
1.Az első és legfontosabb, ami egyáltalán nem meglepő, hogy mindennél fontosabb számomra Lehel.Imádom minden mozdulatát, és minden porcikáját.Ő a legjobb dolog, ami történhetett velem, még ha akkor nem is láttam elsőre ezt ennyire rózsaszínnek.
2.Igyekszem úgy alakítani a minden napjainkat, hogy azok tartalmasan teljenek el együtt.Ne csak egymás mellett legyünk, hanem valóban együtt!
3.Nagyon szeretem a jó könyveket, jó filmeket, de ezekre mostanság alig jut idő.
4.Összekötöm a hasznost a kellemessel pl. a főzéssel is így vagyok.Szeretek új dolgokat kipróbálni a konyhában, még ha ezt a család nem is értékeli mindig.
5. Gyógyulófélben lévő "csokifüggőségem" van.De most éppen elvonón vagyok néhány hete :D
Nyíló akác péntek
| Megnyitót néz |
Elméletileg, sőt a gyakorlatban is csütörtökön kezdődik ez az egész rendezvény, de annyira rossz idő volt, hogy mi bizony ki sem dugtuk az orrunkat a házból abban a szakadó esőben és viharos szélben.
| Koncerten |
| Kingával és Náryval |
Ő mindig imádni való és édes ez kétségtelen, de amit akkor este produkált. Hiába minden nap egy újra beleszeretek ebbe a gyerekbe.Az 1 órás koncertet végig nézte, tapsolta, még táncolt is mikor kedve volt.Hol a Józsi nyakában ( aki egyébként olyan büszkén járt kelt vele, mintha legalábbis az övé lenne, pedig ő csak a "lesz-keresztapja", de nagyon szereti Lehel is), hol az én ölemben, vagy Nárynál, de Andinál, és Edinánál is volt.Szóval kézről kézre járt, hogy mindent jól lásson. Nagyon tetszett neki, hogy a keresztanyja énekelt a színpadon. Készült jó néhány kép, de azokat majd egy másik bejegyzésben mutatom meg, amikor megkapom őket.Amikor vége lett a koncertnek indultunk is haza, gondoltam fáradt már.Nagy tévedés volt ez részemről, még oda kellett mennünk Nikihez, aztán még majdnem 1 órát táncolt a következő koncerten, akkor már társaságot is talált magának Biát, Józsi unokatestvére.Nagyon édesek voltak ahogy táncoltak együtt, Lehel visongott, tapsolt.Teljesen felpörgött.Amikor megkapta a lufi zsiráfját Anditól az még tett rá egy lapáttal, azt is meg táncoltatta. Végül nagy nehezen rávettem, hogy induljunk haza, de otthon sem volt vele könnyebb.Még mindig az élmények hatása alatt volt, szórakoztatta a vendégeket, vacsorázott, és még tortát is akart enni.Tetszett neki, de mikor megkóstolta akkor lefagyott a mosoly, mert nem szereti a málnát. Nem értem, hogy lehet a málnát nem szeretni
Néhány perccel éjfél előtt aludt el végül a kis bulizósom.
2012. május 14., hétfő
Jól vagyunk
Most látom csak,hogy lassan egy hete egy sort sem írtam. Ennek nem az az oka, hogy valami baj van, egyszerűen csak el vagyunk.Ez a helyes kifejezés erre, mert semmi sem történt a napokban, minden a megszokott.Lehel hol rosszalkodik, hol pedig a legcukibb gyerek a világon.Egy pillanatra sem lehet mellette unatkozni.
A múlt héten míg jó idő volt, be sem lehetett hozni a házba estig.Sokszor már olyan fáradt volt,hogy az esti fürdetést végig hisztizte, mert nem tudta már azt sem,hogy mi a baja.
Ez a lehűlés is megviseli, hirtelen nem tudja, hogy mit kezdjen magával a szobában.De már nem menekül, nem szökik, szépen megáll az ajtóban és néz kifelé nagy sóhajtozva.Végre eljutottunk addig,hogy megértette,ha hideg van akkor nem jó kint lenni.
Mozgalmas napok állnak előttünk.Jön a Nyíló akác, ami még gyerek szemmel élvezetes (felnőtt ként már kevésbé) és jövő héten már szülinap.Akkor lesz miről írnom.
A múlt héten míg jó idő volt, be sem lehetett hozni a házba estig.Sokszor már olyan fáradt volt,hogy az esti fürdetést végig hisztizte, mert nem tudta már azt sem,hogy mi a baja.
Ez a lehűlés is megviseli, hirtelen nem tudja, hogy mit kezdjen magával a szobában.De már nem menekül, nem szökik, szépen megáll az ajtóban és néz kifelé nagy sóhajtozva.Végre eljutottunk addig,hogy megértette,ha hideg van akkor nem jó kint lenni.
Mozgalmas napok állnak előttünk.Jön a Nyíló akác, ami még gyerek szemmel élvezetes (felnőtt ként már kevésbé) és jövő héten már szülinap.Akkor lesz miről írnom.
2012. május 8., kedd
Pipik:)))
Amikor felmegy egyszerűen képtelenség lehozni onnan.Ezek a videók is így készültek a múlt héten, amikor haza hoztuk a kis csirkéket.Az is egy külön feladat volt Lehellel, mert míg hazaértünk jó néhányszor, úgy 5 méterenként meg kellett állni és megmutatni neki, hogy még meg vannak a kis csirkék.
A videókon természetesen,mint mindig most is csilingelve nevet az én kis vigyorbogyóm:)
2012. május 6., vasárnap
Anyák napja
| Kell ennél a mosolynál szebb anyák napi ajándék? |
Tudok egy varázsszót,
ha én azt kimondom,
egyszerre elmúlik
minden bajom, gondom.
Ha kávé keserű,
ha mártás savanyú,
csak egy szót kiáltok,
csak annyit, hogy: anyu!
Mindjárt porcukor hull
kávéba, mártásba,
csak egy szóba került,
csak egy kiáltásba.
Keserűből édes,
rosszból csuda jó lesz,
sírásból mosolygás,
olyan csuda-szó ez.
„Anyu, anyu! Anyu!”
hangzik este-reggel,
jaj de sok baj is van
ilyen kis gyerekkel.
"Anyu, anyu, anyu!"
most is kiabálom,
most semmi baj nincsen,
mégis meg nem állom.
Csak látni akarlak,
Anyu, fényes csillag,
látni, ahogy jössz, jössz,
mindig jössz, ha hívlak.
Látni sietséged,
angyal szelídséged,
odabújni hozzád,
megölelni téged.
| Leheltől kaptam |
2012. május 3., csütörtök
Nyááááár
Hirtelen jött, és kicsit megviseli az embert ez a hőség, de ettől függetlenül mi nagyon nagyon örülünk neki.Amennyit csak lehet kint is vagyunk. Lehelt vissza sem lehetne tartani így is nem kis erőfeszítésembe telik, hogy legalább délben, amíg a legnagyobb meleg van, néhány órát bent tartsam.A nyár beköszöntével elkezdtünk a szobatisztasággal is barátkozni.Nappal pelenka nélkül van a nagy fiú, de egyenlőre inkább kudarcokról számolhatnék meg.Senki sem mondta hogy ez rövid vagy könnyű időszak lesz.A cél, hogy szeptemberre szobatiszta legyen.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)









