Cica rejtély

A cicás kép a könyvből

Napok óta állandóan egy bizonyos cicát emleget.Mást sem lehet hallani tőle, csak szisza, szisza, esetleg, hogy kistita, ami ugyanaz csak becézve.Már ott tartunk, ha megkérdezik, hogy hívják a válasz nagy büszkén az, hogy szisza.Pedig tőlem aztán nem hallhatta, mert mindig is kirázott a hideg az állatos becézéstől.
A másik, ami napok óta foglalkoztatja az egy könyv.Mindig szeret könyvekkel játszani, lapozgatja, nézegeti a képeket, még "olvassa" is a maga módján.De most csak ez az 1 érdekli, ebből is a A didergő király.
Eddig nem láttam, igaz nem is kerestem az összefüggést a cica és a mese között.Nem is említ cicát benne.Ma viszont Lehel ismét hozta a könyvet.Kinyitotta ehhez a vershez, és nem is oda ahol kezdődik, hanem a második oldalra, és rámutatott nagy mosollyal az arcán a cicára. Így már minden világos:)Pedig nem egy nagy rajz ez, alig észrevehető az a "kistita".:)

Lehel szótár II.

Panaszáradat volt már jócskán, amiért Lehel később kezdett el beszélgetni, mint azt vártam volna.Szerencsére ma már ez nem foglalkoztat.Először beletörődtem, hogy később érőtípus, aztán elkezdett mondogatni ezt-azt(Lehel szótár I.Katt).
A legújabb és a nagy kedvenc: a kistita-kis cica
De újabban mondja már, hogy:-tia-szia
-cica
-paci
-mé-még
-le
-fel
-add ide
-hagyjál
- én iii-én is
-oppá-hoppá
-uhá- hurrá
És nagyon sok mindent utánoz, ha éppen olyan kedve van.Megpróbálok majd egy videót is feltenni, ha Lehel hajlandó lesz közreműködni:)

Hársfa virágzás

A múlt hetünk, főként az estéink erről szóltak.Imádom az illatát, de már ez is kevés ahhoz, hogy ne várjam, hogy végre elvirágozzanak.30 fok felett a gyereket nem engedi ki az ember, csak amikor már késő délután amikor elviselhetőbb a levegő.Viszont ilyenkor estére érződik a legintenzívebben a hársfák illata, és a legintenzívebb Lehel allergiája is.
Szegénykémnek úgy csorgott az orra, mintha 1 csapot hagyott volna nyitva az ember.De nagyon jól viselte.Néhány hete amikor meg volt fázva sírva menekült a zsebkendők látványától is, most viszont magától jött és tartotta a kis orrát.Vagy kiabált,hogy juj-juj.De olyan is volt, hogy bejött, kivett magának egy papirzsepit a csomagból és megtörölte az orrát.Igazi önálló nagy fiú már.

Hétvégi élménydömping

Meglátogattuk Lehel keresztszüleit, Váradon az elmúlt hétvégén. Péntek reggel mentünk be vonattal.Tartottam a vonatozástól nagyon, mert Lehel nem az az egy helyben ülős típus.De kellemesen csalódtam.Nagyon jó fiú volt, szépen üldögélt, majd mikor megszokta az új helyzetet barátkozott az utasokkal.Megint bizonyította, hogy milyen barátságos kis gyerek.

Az állomáson már várt ránk a keresztanyja.Lehel nagyon cuki volt, már ahogy a vonatból meglátta integetett neki.
Otthon először pihentünk egy kicsit, a nagy melegben még sem akartunk kimenni.Lehel természetesen, ahogy meglátta a laptopot, már kérte is, hogy ő Bogyó és Babócát szeretne nézni.

Amikor egy kicsit elviselhetőbbé vált a hőség lementünk a Körös partra sétálni,és persze a játszótérre.Azonnal talált is magának egy kislányt, akivel játszhat,bár Corina egy cseppet hisztis volt, a nagyija alig bírt vele.Őszintén én untam meg hamarabb a kisasszonyt, mert Lehelt nem zavarta, hogy ilyen,de nem szeretnék otthonra egyet belőle az már biztos.

Később elmentünk a gyerekparkba játszani, Lehel legutóbb is nagyon élvezte (az előző látogatásunkért KATT IDE).Most is.Most még inkább barátkozott, jobban lekötötte a gyerekek társasága, mint maga a játék.Érdekes módon csak kislányokkal játszott.Az egyik kisházba beterelgette őket, hármat is, és szépen sorba leültette őket, majd ő is odakuporodott.Mikor a lányok kiszaladtak Lehel utánuk, és kezdték előről. Az egyik kislány különösen bejött neki, vele sétálgatott kézen fogva.Nagyon édesek voltak.Csakhogy egy idő után ezt megunta és ott hagyta a kislányt, aki mellesleg jóval nagyobb volt, mint ő. Szegényke olyan kis bánatos arcot vágott, de a fiam igazi kis figyelmes férfiként mikor észrevette, hogy csalódást okozott visszament és megvigasztalta.  

A kislány jó hatással volt rá, addig sem rosszalkodott, mert később többször is megpróbált belemászni a vízbe, egyszer addig el is jutott, hogy a fél lábát belenyomja.Későn értünk oda.Ezután még fagyiztunk.Gondoltuk, hogy ez a tartalmas nap majd kifárassza, de neeeem.Nagyon nehéz munka volt elaltatni, húzós este volt.
Másnap ismét csak csavarogtunk egész nap.Délelőtt elmentünk a nagy gyerekparkba.Lehelnek sikerült ott összekoccanni egy kisfiúval.Teljesen véletlen volt a dolog, mindketten futottak és nem vették észre, hogy ott jön a másik és puff.Lehel megsimogatta a fejét és részéről el volt intézve, kb. ennyire is volt jelentőségteljes az egész.Bezzeg a másik gyerek, aki legalább 1 évvel idősebb volt, mint az én fiam,ott sajnáltatta magát.Nincs is ezzel baj, minden gyerek más.Ami miatt mégis megemlítem az a nagymama viselkedése, az nagyon bosszantó volt.Még később is azt hangoztatta, hogy Lehel, hogy neki ment a kis unokájának.Hihetetlen mennyire szűk látóak tudnak lenni egyesek, ha a gyerekükről, unokájukról van szó.Elfogult vagyok én is, de ha látom is, hogy mi történt, plusz ugye gyerekek minden órás egy-egy kis baleset akkor ezt belátom.
Délután kb. 1 órát hármasban volt otthon a keresztszüleivel.Azt mondják nagyon jól viselkedett és nem is igazán vette észre, hogy eltűntem.Önálló:)

Estére elmentünk egy új helyre, ami szintén nagyon tetszett neki. Annyira felbátorodott, hogy felmászott a legmagasabb csúszdához vezető útra is, és teljesen egyedül lecsúszott azon a nagy csúszdán.Nem otthon felejtettem a fényképezőgépet  
 Ez a sok minden még sem volt elég sok ahhoz, hogy Lehel este hamar elaludjon.Fél 1 körül sikerült csak elaltatni addig nagyban játszott, szórakozott.
Reggel csak annyit mondtam neki, hogy megyünk haza.Ő meg már húzta is a táskám, hogy akkor induljunk, de most azonnal ám.

Választások-szigorúan polikamentesen

Mind tudjuk, hogy az idei választást megelőző kampány milyen volt, ki hogyan élti meg, mennyire volt az már terhes, vagy bosszantó.Nem erről akarok beszélni, aki ismer az a véleményemet is ismeri, és ez nem a megfelelő fórum annak hangoztatására. Akkor miért hoztam fel a témát? Egyszerű.Számomra ebből is Lehel reakciója a lényeges.Neki (legalább még neki) tetszett az a rengeteg plakát, amit szerte a városban kipakoltak.Sétáink alkalmával mindig megnézegette, sőt kedvence is volt, akit minden plakáton külön megnézett.A legédesebb az mégis ma volt.Sétálni voltunk, amikor feltűnt neki, hogy hiányoznak a bá-k, azaz a bácsik.Széttárta a karjait és kérdően nézett rám nagy szemeivel.Ha megkérdeztem, hogy mi a baj, mutatott a plakátok helyére és mondta, hogy bá, bá.
Egyébként szavazni is volt velem vasárnap.Nagyon ügyes volt, nem rendetlenkedett, szépen kivárta míg sorra kerülök(hihetetlen, hogy sort kellett állni..minden szavazáson részt vettem mióta betöltöttem a 18.-at, de soha nem kellett még várnom), igazi jól nevelt gyerek volt.

Sapka

Biztosan ismeritek ezt a szakállas viccet:

" -Hová mész Pistike?
- Megyek a cseresznyefára cseresznyét szedni!
- De hát tél van Pistike!
- Tudom... sapka, sál!"

 Tegnap ez jutott eszembe Lehel viselkedéséről.Délután fogta a mellényét, hogy ő megy ki.(30 fok felett mellényt kell vinni, szegény gyerek jól megtanulta ezekben a nagyon hűvösre sikeredett hónapokban).Kérdezem tőle, hogy te hova indulsz? Mutatja, hogy ki.Erre én, hogy csak nem világgá akarsz menni, igennel válaszolt és már indult is kifelé.De nekem volt még egy kérdésem:
-Lehel nem felejtettél el valami fontosat, ha már világgá mész?-magamra céloztam.
Mire ő elgondolkozott, majd gyorsan visszaszaladt és feltette a sapkáját.  

Ez is, az is

Tudom, tudom, mostanában nem igazán írok napjainkról.Semmi különösebb oka nincs ennek, csupán nem történik semmi nagy szabású dolog velünk.Éljünk szépen, "csendesen"(mi meg a csend )a minden napjainkat.
De azért van néhány apróság, amit jobb lejegyezni, hiszen anya szita és elfelejti, ha nem, aztán majd pisloghatok, ha Lehelnek mesélni akarok nagyobb korában.
Nagy harcokat vívtunk mostanában a fürdés miatt.Az én kis pancsolósom egyszerűen úgy döntött,hogy már nem szeret fürdeni, és jobb, ha be sem mászik a kádba.Ezt úgy kell elképzelni, hogy minden erőmre szükség volt, hogy beletuszkoljam, mert annyira erősen ellenkezett.Megoldottuk, de nem volt könnyű.És hogyan szerette meg ismét? Ha már a kádban kellett lennie, persze csak állt benne, kipróbálta, hogy mi lenne, ha a kis szivacsával lecsapna.A hatás nem maradt el, engem váratlanul ért visítva nevettem, ez pedig annyira tetszett neki, hogy újra és újra megismételte.Belementem a mókába, bár csurom vizes lettem a végére, de megérte, mert utána leült, és azóta nincs gondunk a fürdéssel.Kopp-kopp.
Ha már a nevetésnél tartunk, ami nálunk állandó jellegű, akkor elmesélem, hogy a minap ivás közben juttattam eszébe valamit, aminek a vége az lett, hogy a nevetéstől a hátsójára zsuppant,az innivalója pedig egyenesen ráborult.Annyira élvezte, hogy ha rajta áll egész este ezt ismételi.Az ilyen bolondozások amúgy sem állnak távol tőlünk.Ha kell fogócskázunk az utcán, vagy éppen táncolunk, esetleg leülünk a járdaszegélyre a központ kellős közepén csak úgy. Ennek köszönhetően Lehel mára megtanulta, hogy van amikor lehet anyával játszani, és van amikor szépen kell fogni a kezét és menni oda, ahova azt mondja. Nincs is olyan gondunk, hogy hisztizni az utcán.Tudja, hogy mikor mit lehet.Még is csak jól csinálok akkor valamit
És, hogy milyen figyelmes, azzal engem is lenyűgöz néha. Tegnap sétálni indultunk, készen voltunk mindketten, én már a konyha ajtóban toporogtam, hogy induljunk, amikor Lehel megfogta a kezem és visszahívott a szobába, megállt a szekrény előtt és rámutatott. Nem volt rajtam fülbevaló és észrevette, mutatta, hogy vegyek fel egyet.A tökéletes férfi
Nah és, hogy teljes legyen a kép, itt van néhány kép, ahogy segít cseresznyét szedni.(persze nem szereti a cseresznyét...sem!)

Pizsamás esetek

Különös dolgokat produkál mostanában alvás közben(?).Miért a kérdőjel? Mert nem vagyok benne biztos, hogy valóban aludt, ugyanis a szeme nyitva volt, de...
Egyik éjjel arra ébredtem, hogy Lehel ül az ágyában és magyaráz.Nem kapcsoltam villanyt, nehogy kimenjen az álom a szeméből, inkább úgy tettem, mintha észre sem venném, hátha megunja és visszaalszik. Csakhogy ő nem, hogy nem aludt vissza, hanem odajött hozzám, hogy menjek vele ki.Húzta a kezem és nem akarta megérteni, hogy nem szabad kimenni az éjszaka közepén. Általában este sem megy ki a szobából, ha látja, hogy kint már sötét van, legalábbis egyedül nem. Most viszont ha látta, hogy hajthatatlan vagyok és akármennyire is akarja nem fogok kimenni vele akkor elindult egyedül.Meglepődtem.Megfogtam és visszafektettem a helyére, abban a pillanatban már aludt is.Furcsa volt,nem is tudtam eldönteni, hogy most aludt közben is vagy csak ilyen hirtelen elaludt, mert ez nem jellemző rá.
A másik eset ennél jóval extrémebb volt, és ebben már teljesen biztos vagyok, hogy aludt közben. Ez gyorsabb ébredést követelt tőlem is, mert valami zajt hallottam, de másik pillanatban már felocsúdtam, hogy csak Lehel lehet az, de a hang nem jó irányból jön.Felkapcsolom a kis lámpát és mit látok? Gyermekem az ágyam szélén áll fél lábbal a másik lába pedig már bent csüng a fotel hátánál.Gyorsan lekaptam onnan és bedugtam az ágyba, és megint aludt azonnal ahogy a párnára tette a fejét.
Természetesen rákerestem, hogy mennyire "normális" dolog ez, és megnyugtató dolgokra találta, nagyon sok gyerek "alvajáró", de a legtöbb 15 éves korára ki is növi. Csak az a furcsa, hogy általában 3 éves korban kezdődik, mi ezt is beelőztük.Ha valakit érint vagy érdekel a téma én itt olvastam róla KATT IDE
Remélem kinövi,és addig sem lesz túl gyakori jelenség ez nála.

Mekkora

Most látom csak, hogy a nagy szülinapozások alatt (mert miután Lehelt három napig ünnepeltük, még húgomnak és apámnak is szülinapja volt a múlt héten) elfelejtettem valamit.Régen pedig minden hónapban beszámoltam róla, hogy pontosan hol is tart a növekedésben "a kis cseppem".
Egész pontosan 15,5 kg (csoda hát,hogy alig bírom cipelni a hátsóját) és 93 cm.