Napok apával...

Néhány napot nálunk töltött Lehel apja.Ez pont elég idő volt ahhoz, hogy rájöjjek tipikus elvált szülőkként viselkedünk Lehellel, anélkül, hogy egyáltalán valaha házasok is lettünk volna.Ha én azt mondom valamire, hogy nem, akkor apa azt, hogy de miért nem.Természetesen ezt Lehelnek.Nem csak csip-csup apróságokra gondolok, mint pl. mikor megakartam fésülni Lehelt és tiltakozott (ez ellen mindig tiltakozik), ő azt mondja, "majd később, ne erőltessem", hanem olyanra is, mint egyik esti fürdésnél én kivettem a kádból (fél óra után!), hogy elég mára.Megfordulok és mire visszanézek már megint a kádban a gyerek, mert még fürödni szeretett volna.Szép lenne, ha mindent így ráhagynék....Miután elment Lehel próbálta folytatni ezt a mindent szabad stílust, és a nem válaszokra mindig úgy reagált, hogy apa, apa.Köszi apa, most pár napig nagyon jó lesz nekem....
Nem lenne korrekt részemről, ha csak a rossz oldalát írnám le, hiszen az éremnek két oldala van.Tény, hogy sokat javult köztünk a viszony, már képesek vagyunk normálisan beszélgetni.Lehel meg nagyon örült neki.Nem akartam nagyon korán szólni, hogy jön az apja, így kb. fél órával az érkezés előtt mondtam el neki.Még az is túl korai volt, mert míg meg nem érkezett addig azt hajtogatta, hogy apa, apa.Nem kell 10 perc, hogy az amúgy sem fáradt gyerek feltöltődjön, és ez részben az édességnek köszönhető(amit én este soha nem adok neki, mert túl pörög, ezúttal kivételt tettünk). Éjfélig bírta is a fáradtság legkisebb jelét sem mutatva.
Másnap ugyanez a mese, csak akkor már este édesség sem kellett hozzá.Délelőtt sétáltunk, na ez erős túlzás ebben a formában.Lehel kb. 2 métert tett meg, amikor eszébe jutotta, hogy vajon ha megkéri az apját akkor az nem veszi fel a nyakába.De.Józsi nem ismeri a nem szócskát, ha Lehelről van szó.Aztán cipelhette...így jár az, aki nem gondolkodik előre.:)))Másik ilyen remek ötlete a második képen látható.Azt hiszem nem is kell mondani semmit...Ennek ellenére, hogy egész nap jöttek-mentek játszottak, mesét néztek (amiért Lehel nagyon hálás volt neki, én egy ideje nem ültem le vele Bogyózni, de Józsi betette neki kapott is egy nagy ölelést érte) este megint csak éjfél után dőlt ki.Akkor is úgy, hogy muszáj volt neki.:)
Történt egy kis baleset is.Szegénykém esett egyet és kimarta a combját.Elég hosszan, olyan 10 cm-es, és elég csúnyán, nem mélyen, de csúnyán kimarta.Annyira sírt, hogy négyen (akkor itt volt Niki is és Józsi) alig tudtuk megvigasztalni.Persze, ha vissza felmehetett a pipikhez akkor elmúlt.
Most sem sírt mikor elment Józsi, de egész nap emlegette.Ilyenkor mindig elmondtam neki, hogy apa hazament, majd jön máskor is.Lehel nagy komolyan mondta utánam, hogy hazsa, hazsa.

Apa látogatása

Meglepett!Ez a jó kifejezés, bár nem állt szándékában, hiszen ő szólt, csakhogy én nem vettem észre.Végül is lényegtelen.A lényeg az Lehel viselkedése.Furcsa, de neki teljesen természetes, hogy jön az apja.Amikor megérkezik köszön neki szépen, megpuszilja, megöleli és mintha csak tegnap járt volna itt utoljára már fogja is a kezét és viszi be a szobába.Majd az udvarra, a kertbe és mindenhova, mint egy jó gazda mindent megmutat.Bár inkább a saját szórakoztatása a célja, és Józsi meg nem mondd neki nemet így, azt csinál, amit akar.Ebből volt is néhány hiszti, amíg itt volt, mert ha véletlenül ebéd közben mi nem akartunk kimenni akkor már sírt is. A titkos fegyvere, amivel egyeseknél sok mindent elér (és itt nem csak az apjára gondolok).
Viszont amikor elmegy akkor sem sír utána, neki ez is teljesen normális.Hihetetlen milyen kicsi és mégis mennyire megérti a dolgokat.Nem azt mondom, hogy tudatában van mindennek, természetesen ahhoz még évek kellenek, de nem sír, nem hisztizik, elfogadja, hogy jön és megy az apja.Olyan kis...ááá....nem találom a jó szót...olyan Leheles  Imádnivaló ebben is és kész!
Hogy essen néhány szó arról is, hogy mi történt amíg együtt voltak:játszottak, hintáztak, meséztek, este zenét hallgattunk míg Lehel végre ki nem dőlt, játszótéren voltunk.Lehel annyira önálló, hogy egyik szemem sír, a másik nevet.Nem gondoltam, hogy ilyen hamar mellőzve leszünk.Gyorsan összebarátkozott 2 kisgyerekkel és mi már el is voltunk felejtve.Néha-néha odapillantott, de ennyi volt.Bezzeg mikor segiteni kellett neki a csúszdához felmászniAnnyira elfáradt, hogy nem sok kellett neki mikor hazaértünk és már aludt is.

Afrikai hőség

Halljuk, olvassuk mindenhol és főként tapasztaljuk.A másik, amit gyakran hallok a napokban, hogy hogy bírja Lehel? Köszönjük jól, nagyon is jól.Vannak hisztisebb pillanatai, kicsit türelmetlenebb olykor, de ezt leszámítva nincs különösebb gondja ezzel a meleggel.Az zavarja, hogy délben nem lehet kint, de ennyi.
Tegnap a legnagyobb melegben meglátogatott minket Lehel apja.Kb. 40 km-t biciklizett majd` 40 fokos hőségben (hát igen soha nem az eszéért szerettük  ), ezt hallgathatjuk a következő 40 évben.
Éppen altatni akartam Lehelt, de ha meglátta az apját akkor már nem volt alvás.

Ugye azt máskor is lehet.Nem érdemes a drága időt ilyesmire vesztegetni.Éppen, hogy evett néhány falatot ebéd címszó alatt utána már menni is kellett vele ki az udvarra.Először az autókkal játszott, de utána a vízben kötöttek ki a nagyapjával, és az apjával együtt.Nem kis időt töltöttek ott, egy jó másfél óra múlva lehetett csak kiszedni a medencéből, akkor is hatalmas nagy hisztivel.Nagyon élvezte, csúszdáztak, és jó nagyokat csobbanhatott.Először csak simán csúszkált, utána külön koreográfia társult hozzá.Fel kellett állítanom a csúszda tetejére akkor integetett, azt mondta, hogy cica, majd lecsúszott, de úgy, hogy pont Józsira menjen a legtöbb víz.Én sem találhattam volna jobban ki:D
A nagy játszásban annyira elfáradt, hogy amikor bementünk a szobába rögtön elaludt az ölemben, ahogy a szőnyegen ültem.Ilyenkor nem egyszerű a helyzet, mert ha elveszi tőlem valaki felébred és ha felállok vele akkor is felébred.Marad a C. variáció letenni a földre.Nem is emlékszem mikor aludt a földön utoljára:) De legalább kipihente magát és volt kedve játszani egész este.
Mesélhetnék meg sok mindent, de igazából ez egy tipikus Leheles este volt, leszámitva, hogy Józsi is itt volt, nah meg  az EB döntőt, ami most annyira nem kötötte le a figyelmét.Máskor annyira nézi, és kiabálja, hogy óóóóól.Gondolom mindenki rájött, hogy ez a gól lenne.
Amit még megemlítek, mert anyai szivemnek picit fáj a dolog, hogy nekem mindig könyörögni kell, hogy anyának szólítson.Aznap pl. meglátott egy fényképen és néni voltam.Bezzeg Józsit anélkül, hogy bárki is mondaná neki szó nélkül apának szólitja:(

Szülinap(ok) I.

Megint több napra sikerült, pedig a tavaly Megint több napra sikerült, pedig a tavaly megfogadtam, hogy az idén bizony 1 nap alatt megünnepeljük a nagy 2 évest és kész.Az idén is 3 napra sikerült csak megszervezni, úgyhogy az mindenkinek jó legyen. De nem csak ezért volt különleges ez a szülinap.Végre sikerült meglátogatniuk minket Lehel megfogadtam, hogy az idén bizony 1 nap alatt megünnepeljük a nagy 2 évest és kész.Az idén is 3 napra sikerült csak megszervezni, úgyhogy az mindenkinek jó legyen. De nem csak ezért volt különleges ez a szülinap.Végre sikerült meglátogatniuk minket Lehel nagyszüleinek.Mindenkiben volt némi izgatottság, szorongás emiatt, hogy Lehel hogyan fogadja őket, mennyire áll hozzájuk kedvesen, egyáltalán feltudja-e fogni, hogy hirtelen itt vannak, akiket eddig csak skype-ról ismert.De Lehel az Lehel, és ahogy megérkeztek ment kedvesen köszönni,élvezte, hogy sokan lettünk, és mindenki rá figyel.Ami meglepő, hogy különösebb magyarázás nélkül tudta, hogy ki kicsoda.Egész este eljátszott szépen, főleg a nagyapját rajongta körül, de a nagynénjét sem hanyagolta el.Valamiért a mamáját hanyagolta.

 De másnap reggel nagyon szépen kárpótolta a reggelinél.Mindenkit szépen végig nézett, aztán anyukámnak mondta, hogy Mama (tudjátok milyen ritkán és keveset beszél), majd rámutatott Kati nénire, és neki is mondta, hogy Mama, mintha csak számba vette volna, hogy neki két mamája van.
Míg mi ment a készülődés a délutánra Lehelre mindenki vigyázott egy kicsit, így könnyebb volt.Közben megérkezett az apja is, vele is meg a nagyapjával, és Erzsikével sokat sétáltak, annyira, hogy könnyen ment az altatás, 2 Bogyó és Babóca után már el is nyomta az álom.Kialudták magukat Józsival, addig mi megterittünk, feldíszítettük az ebédlőt.Nagyon tetszett neki miután felébredt.Bár egy kicsit nehézkes volt ez az ébredés, mert gyötörte egy kis megfázás:( Nehezen, de meg jött a kedve.

 Nem is kellett ehhez olyan sok egy torta, és néhány játék.  A torta nagyon tetszett neki, nem is csoda, autómánia van még mindig. Nem véletlen, hogy autókat kapott,az egyiket véletlenül hamarabb találta meg, mint kellett volna így torta előtt, evés közben neki kellett állni autózni vele az asztal alatt.Végül is az ő szülinapja volt.

 Utána megtalálta a gitárt, és azzal szórakoztatta a társaságott.Annyira édes volt kereste rajta a húrokat.Meg ahogy a magasba emelte, mint egy igazi rocksztár (erről majd teszek fel videót is). Nehéz volt rávenni, hogy bejöjjön, pedig a torta még hátra volt.De ha már bent volt akkor ünnepeltette magát, tapsolt, és mindenkinek tapsolni kellett, mint egy kis sztár. Meglátta a szülinapi sapit, amiről én el is felejtkeztem, kérte, hogy adjam oda és már fel is tette.

A tortán nem sikerült elfújnia a gyertyát, igazából nem is akarta, be kellett neki segíteni.De nagyon tetszett neki, miután elaludt a tűzijáték,alaposan megvizsgálta, és evett is belőle, pedig nem nagyon evett addig, túlságosan felpörgött ahhoz, hogy megéhezzen.

 

 Ezután megkapta a csúszdát, amit imádott.Annyira édesen játszott rajta, eleinte segítséggel mászott fel és el is kellett kapni, de hamar rájött, hogy ez egyedül is megy neki.Persze mindenkinek meg kellett mutatni, hogy hogy kell:) Utána pedig minden játéknak, autónak, nagymotornak ki is kellett próbálni.Viszont ami új számomra, eddig még nem tapasztaltam Lehelnél, hogy irigy volt a csúszdára.Senkinek nem volt szabad hozzáérnie sem, mert az az övé. Kis méregzsák lett egyből, ha valaki még is megpróbálta. Mást semmit sem sajnált, játszott mindenkivel, és nagyon figyelmes volt senkit sem hanyagolt el.Nah jó, engem egy picit, de szívesen háttérbe húzódtam, hiszen velem mindig ott van, de a nagyszüleivel és Erzsikével még csak most lehetett, és az apját sem látja túl gyakran.Nekem az is elég, ha gyönyörködhetem benne, hogy ő boldog.
Nagyon élvezte a játékot, el is felejtette a megfázást, de este azért elnyomta az álom hamar.DE nem tartott sokáig, egy óra alvás után, még éjjel 2ig fent volt.Igazán kibulizhatta magát.

Hosszú hét

Klicskoval

...hol is kezdjem? Annyi minden történt velünk az elmúlt napokban, hogy szinte nem is tudom a sorját.
Beköszöntött a tavasz, így mi is több időt töltünk kint, ez is fő oka annak, hogy nem írtam az elmúlt napokban. De a csendes hét eleje után, szerdától nálunk beindult az élet.
Szerda délután átjöttek Kingáék kicsit beszélgetni, kicsit játszani, eltelt az idő.És akkor még ez egy nagyon nyugis napunk volt.
Csütörtökön már egy pillanat időnk sem volt.Délelőtt kimentünk sétálni, aztán készülődtünk, vártuk Klicskot.Róla már több bejegyzésben is írtam (pl. ITT és ITT) Most is nagyon örültünk neki,mint mindig.Aznap nem is volt még semmi különösebb baj,Lehel jól viselkedett, megmutatta a játékait szépen, este lefekvés előtt még játszottak is egy nagyot.
Viszont az éjszakánk már nem volt az igazi.Másnap délelőtt is fáradt, nyűgös volt, és lázas.Fájt a torka is.Igy otthon maradtunk, és vele foglalkoztunk.Klicsko nagyon aranyos és rendes volt, altatgatta, foglalkozott vele, sőt vigyázott is rá, amig én kimentem az állomásra Lehel apja elé.Nem mondom, hogy nem voltam ideges, hogy ott kellett hagynom őket kettesben, de más választásom nem volt, plusz Lehel éppen aludt.
Igen, nem siklom el az előző mondatom másik kijelntése fölött sem, bizony itt járt, Lehel apja is. Nem mennék bele a részletekbe, mert kételyeim még mindig vannak vele kapcsolatban.Viszont most úgy néz ki, hogy szeretne normális kapcsolatot kialakítani a fiával, és én ennek nem állok az útjába.
Lehel sem volt elutasító vele szemben egy percig sem.Mintha neki természetes lenne a jelenléte.Nagyon jól kezelte a helyzetet a kis drágám. Kihasználta, hogy van valaki, akit kedve szerint utasítgathat és meg is csinálja neki. Sajnos a betegsége miatt nem volt teljesen önmaga,az az igaz elevenség, ami benne van az most nem jött ki, nah de majd legközelebb (ha lesz olyan).Azt hiszem az sokat elmond, hogy amikor elmentek kb.10 percig vigasztalhatatlanul sírt!

A jó beteg este is nasizik :))