Keresztanyák:)

Ez aztán egy nagyon hosszú napra sikeredett.Mintha a ma reggel nem is ma lett volna annyira távolinak tűnik.Aludni alig aludt ma, lehet ez is közre játszik abban, h így érzem.Viszont ennek ellenére egyáltalán nem volt rossz, vagy nyűgös.Szóval nem sikerült ma lefárasztania:P
Délelőtt bejött Dédi látogatóba, kiváncsi volt, h hogyan tötyög a mi örökmozgónk:) Arra gondoltam, h az lesz az érdekes, ha nem akar majd egy lépest sem tenni.De nem így lett:))Le sem lehetett lőni, annyira pörgött.Mama kb. 1 órát volt itt, na azt Lehel végig járkálta és szórakoztatta.Azt is megmutatta neki, h h kapcsolja ki a tv-t vagy, h húzza fel magát mindenhol és hogyan kell minden szőnyeget összehúzgálni.Közben kacarászott nagyokat!Nagyon édes volt:)
Amikor Mama elment mi is mentünk sétálni egyet ki tudja alapon, mert sokszor beborult nagyon rossz idő igérkezett.Amiből aztán semmi sem lett, de akkor ezt még nem tudva mi elmentünk.Nem tudom mi volt vele megint, de nem akart benne megülni.Felállt és úgy visitozott, vagy nyújtogatta a kezét, h fogjam meg.Az is egy érdekes megoldás, egyik kezemmel fogom a kezét, ehhez mellette kell mennem, a másik kezemmel meg tolom és irányitom a szülőkarral, de ehhez meg a hátánál kellene, h menjek:)) De megoldottam, számomra nem volt éppen a leglazább és kényelmesebb a séta így, de Lehelnek jó volt, és csak ez számit!:)
Aztán megejtette a nagy békülést is a Keresztanyjával.Niki napok óta sikertelenül próbálkozott, ha engedett is egy kicsit neki másik pillanatban már megint visitott mikor közelített hozzá.Ma viszont már szent volt a béke köztük:)
Délután ismét látogatónk érkezett, a másik keresztanyja, Tündi.Mostanában nem volt nálunk, keveset voltak itthon és olyankor is éppen csak az anyjáékhoz jöttek és már mentek is haza, Váradra!De Lehel nem fogadta idegenként, azonnal ment hozzá, játszott vele, meghúzgálta a haját, sétáltatta az udvaron.Utána elmentünk hármasban a játszótérre.Jó sok gyerek volt kint ma.A kicsit jobb idő mindenkit kicsalogatott és a gyerekek nagyon élvezték, h kint lehettek.Volt egy nagyon édes kis szőke kislány, csúszdáztak Lehellel felváltva, persze amennyire a korkülönbség engedte, mert ő már nagyobbacska volt.Egyedül játszott,szaladgált(meg is van az anyjáról a véleményem:hihetetlen, h egyes anyukák mennyire felelőtlenek szinte rá sem nézett a gyerekre, nem ért rá a pletykálástól és a cigizéstől.Azt is csak 5 perc múlva vette észre, h a gyereke megütötte magát....)Egy másik kislánynak meg annyira megtetszett Lehel bicaja, h eltologatta míg mi játszottunk:) Persze mikor Lehel észrevette akkor oda tötyögtünk és szépen rátette a kezét a biciklire, h tudatositsa, h ez az öve.De mivel ez nem működött azonnal körbe ment és "öööö" elmagyarázta, h mi a helyzet!:) Utána még hintázott egy csomót a keresztanyjával.Majd haza battyogtunk.
Természetesen Lehelt ez sem fárasztotta ki és a nap hátra levő részében játszottunk, és tötyögött.
Igy halad már a tötyögéssel: