Első hó

 Tegnap este lehullt az első hó!!!:) Igaz, hogy nem sok minden maradt meg belőle, de az élményen ez semmit sem változtat.Lehelnek most is nagyon tetszett.Hangosan kiabálta, hogy "hó", "pelhes hó" (pelyhes hó).Mégis csak szánkón érkezik a Mikulás, bár ha Lehelt kérdezitek az autó, amit lovak húznak:))

Napjaink a minuszok árnyékában

Sajnos az idő nem változik...mi pedig nem mehetünk ki.Lehel én vagyok túl aggodalmas, de nem nagyon merem kivinni ezekben a fagyos napokban.Jó, hogy kell a gyereknek a friss levegő, de nem a fagyos.Kimegyünk 15-20 perce, és annyi.Ennek persze meg van az ára, nagyon nehéz Lehellel, reggel kb. fél órát jól viselkedik, utána kezdődik a nyűgölődés, semmi sem jó neki.

Nekem pedig "nincs más dolgom", mint lekötni a figyelmét, hogy ne csak visításból álljanak a napjaink.Igazán nem nagy valami az egész.Néhány próbálkozás:Pl. imád a konyhában mellettem lenni, ügyeskedni(erről már többször is írtam.), rajzolunk, festünk, fogócszkázunk.

Ezt így kell?

Kellett nekem belenyúlni

De ha "unatkozik" akkor letudja ő is kötni magát, az más kérdés, hogy mivel.

Elbújtam

Szerintem ezt így kell...

Mama is szemüvegben olvas:))

Kicsi Lehel nagy papucsban

Most nagy hobbi, h kiboritja a játéktartó egész tartalmát, mintha keresne valamit:

 A legjobbat nem is említettem még.Néhány napja nem hajlandó aludni normálisan, illetve az elalvással vannak gondjaink.Csak az ölemben alszik el, és amikor leakarom tenni, mert már alszik azonnal megébred és úgy visit, mint akit ölnek.Délben is és este is ugyanez a műsor.Olyan, mintha félne az alvástól, pedig nem ijedt meg semmitől, esetleg valami rosszat álmodhatott?

"Valaki ellopta kint a színeket!"

 

Sokat vártunk a havazásra, de most megjött és nem is akárhogy.2 napja egyfolytában havazik, és már kb. 20 cm-es.A kőkemény mínuszok ellenére ma mégis kimerészkedtünk egy kicsit, hiszen Lehel még soha nem szánkózott, és ez a hó arra éppen jó(másra nem, mert nem tapad). Jó néhány réteg ruhával felvértezve elindultunk hát szánkózni.

Anya gyorsabban!

Gyere menjünk!

Lehel olyan szépen üldögélt benne, mint egy kis angyal, sőt még a sálat sem vette le, pedig meg voltam róla győződve, hogy nem fogja tűrni magán. Sétáltunk egyet, útközben találkoztunk húgom párjával is, majd haza csúsztunk.Házunk előtt Niki valahogy a hóban kötött ki, ez Lehelnek annyira tetszett, hogy kivettem a szánkóból, nézze meg közelebbről is, végül aztán ismét hógolyózás lett a dologból, már az sem zavart senkit, hogy nem igazán tapad a hó.Még a szomszéd kisfiú is csatlakozott hozzánk.Lehel hol kacagta, hol pedig Józsit próbálta védeni és húzta el magával, de olyan is volt, hogy inkább bement a járdára és onnan szemlélődött.

Igazi hóember

Még nem telt el 24 óra, hogy Lehellel szoba hóembereket csináltunk, és végre volt alkalmunk egy igazit is építeni.Reggel szépen havazott amikor felébredtünk, ezt kihasználtuk és reggeli után már ment is ki az udvarra. Végül is nem lehet tudni, hogy ez most meddig fog tartani, és már a havazás is elállt.Minden tökéletes volt a hóember születésére.
Már rutinosan lépdelt Lehel a havas udvaron, nem, mint először amikor még alig mert rálépni. Ezúttal Niki is ki jött velünk, és előjött belőle a jó gyerek énje, amilyen világ életében volt és az első dolga mi lehetett volna más, mint megdobni Lehelt.Mindketten kíváncsiak voltunk a reakcióra.Hangos nevetésben tört ki a kis drága, és követelte a maga nyelvén, hogy újra.Nem maradhattam ki én sem, és egy jó kis hócsata lett, persze finomítva, puha hógolyókkal.

Ezután belevágtunk a hóember projektbe.Lehel inkább csak nézte hogyan alakul a dolog.Néha oda jött megtapogatta,aztán ment tovább.Végül elkészült, és az eredménnyel mind elégedettek voltunk.

Csak azért is hóember

Panaszkodtam már, hogy milyen rossz ez az idei tél még egy hóembert sem tudtunk építeni Lehellel.Na de nem baj, megoldottuk kicsit másképpen.Leültünk bent a melegben és neki fogtunk hóembert készíteni
Lehel először lelkesen vetette bele magát a dologba, de a végén inkább "rajzolt".Igy is lett 3 "hóemberünk.Egy sima lapból kivágtuk, vagyis én kivágtam, Lehel meg ragasztotta egy másik lapra.Végül rajzoltunk neki szemet, orrot, gombokat stb.
Második hóemberünk vattából készült. Ez nem lett valami szép, mégis ennek az elkészitése tetszett Lehelnek a legjobban.
De a legszebb az az utolsó lett, Hó Buci.Igaz, hogy egy valódi hóember is hamarabb elkészült volna, mint ez.De megérte, és még el sem olvad.Műanyag tányérokból készült, (az eredeti ötlet papírtányérból), az orra egy régi golyóstoll piros vége, a szája körömlakk, szóval tényleg mindent felhasználtam.Szerintem nagyon szép lett!Ha nekem így sikerült,(kézügyességem a nullával egyenlő és lehet, hogy akkor még dicsértem is magam), akkor bárkinek sikerülne.Próbáljátok ki bátran:)