Tartottam ettől az estétől jobban mondva attól, hogy Lehel, hogy fog viselkedni, viszont az első néhány perc után teljesen világossá vált, hogy felesleges volt aggodalmam.Hazudnék, ha azt mondanám, hogy nem voltak rosszabb pillanatai,de csodát nem várhatok egy kis 2 évestől.Ezek a hisztik is inkább akkor voltak, ha leakart menni az autóhoz és nemleges választ kapott.Okos gyerek és tudja, hogy a legtöbb embernél ezzel azonnal eléri, amit szeretne.Viszont ezt az egy-két hisztit leszámitva egyetlen egy rossz szavam sem lehet.Kifogástalanul viselkedett!Büszke is vagyok rá nagyon!
Mindenkivel kedves volt, köszönt szépen amikor jöttek, nem foglakozott vele, hogy ismeri vagy sem, mert ugye a vőlegénynek csak a szűk családjával találkozott eddig.Józsi anyukáját még "örökbe is fogadta" és mamának hívjaBiankát pedig, mint régi ismerőst kezelte,(ők már többször találkoztak, írtam is rólaITT és ITT)sétáltak, táncoltak,szaladgáltak.Kis tündér volt, ahogy kézen fogta a kislányt és odavitte az asztalokhoz mindenkinek bemutatta.Szépen megmutatta neki, hogy ki kicsoda, aztán rámutatott Biára, hogy "baba". Táncolásnál is igazi kis úriember volt azonkívül, hogy Biával sokat táncolt, felkérte a számára fontos embereket, mindkét keresztanyját megtáncoltatta, és keresztapját is, no meg mamát, és igazán rendes volt engem sem hagyott ki.Ha nem Biával volt, akkor sem kellett aggódnom, mert lefoglalta magát, mondhatni én el is voltam hanyagolva.Szíve szerint ő lent lett volna sokat az autónál.Olyan szépen tudott könyörögni a keresztapjának, hogy Bibinek mindig megolvadt a szíve.Pláne, hogy Apunak szólitja.Azt nem tudja kimondani, hogy keresztapu, túl hosszú és bonyolult szó az neki, de az apu az megy.Vicces volt, ahogy szaladt utána miközben azt kiabálta, hogy apu, apu
Amúgy is szokása a "keresztelés" , lent a pincérnőt néninek hívta aztán mikor mondta neki, hogy ne hívja néninek, Lehel nem sokat gondolkozott a megszólitáson, úgy hívta, hogy baby.Itthon is lehet rajta és vele szórakozni, de ott igazán elemében volt.Bia már könyörgött neki, hogy csak annyit pihenjenek amíg iszik egy kicsit.Lehel se szomjas, se éhes nem volt, mindent elfelejtett.Bezzeg a gyerekpezsgő az nagyon tetszett neki.Megmarkolta a poharat és amíg egyetlen csepp is volt benne el nem engedte.Aztán egyik pillanatról a másikra lemerült, elkezdett sírni, és tejcsit követelni,így hazamentünk.Igaz ez már éjfélkor volt, szóval nagyon jól és nagyon sokáig bírta.Kívánunk itt is nagyon sok boldogságot a húgoméknak!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése