Szabad,nem szabad avagy hogyan őritsem meg anyát

Néha úgy érzem Lehelnek az az életcélja,hogy engem megöritsen.Akkor a legboldogabb,ha látja,h sikerült felbosszantania,és oda a türelmem.Mivel az éjjel nem hagyott aludni(2töl fél 5ig játszani akart) igy ma sokszor voltam a türelmem határánál.Ő persze igy is elemében volt egész nap rohangált és pakolt.Állandóan kiakart szökni,de az eső miatt nem lehetett.A legnagyobb dobása pedig az volt,h mig én elfordultam lehúzta az asztalról a teás edényt.Persze majdnem tele volt,és egy csepp sem maradt benne.Lehel gyorsan felkapta és ott vigyorgott a tea tócsa közepén.Igazi ördögfióka...