Lehel mindig ott van, ahol
láb alatt lehet, segíteni kell.Sokszor nekem segít a konyhában, feláll a kisszékre és onnan ügyeskedik az asztalon.Ezután mindig úgy néz ki a konyhaasztal, mint egy csatatér:)
Viszont csak férfiból van,így ösztönösen vonzódik az igazi fiús elfoglaltságokhoz is, és nem csak az autózásra, és a labdázásra gondolok.Igazi fiúként áll a nagyapja műhelyében és ott is segít, ahol tud.Tata legnagyobb örömére
A nagyapja pedig mindig ügyködik valamiben,így Lehelnek is van dolga mellette.Igaz ez mindig véges ideig tart, amíg azt nem halljuk, hogy "Na menjél most már anyához!"
A napokban betonoztak.Lehel legnagyobb bánatára ő csak az előkészületekben segíthetett.Szépen nézne ki a végeredmény apró láblenyomatokkal.Egyedi lenne
Viszont így is nagyon élvezte, hogy "segíthet" . Szerintem ez tökéletesen látszik a képeken is, azzal a mély koncentrációval együtt, amivel a munkához állt.
Igazi kis ügyes gyermekem van (nem mintha ez bárki számára is újdonság lenne)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése