Jól vagyunk

Most látom csak,hogy lassan egy hete egy sort sem írtam. Ennek nem az az oka, hogy valami baj van, egyszerűen csak el vagyunk.Ez a helyes kifejezés erre, mert semmi sem történt a napokban, minden a megszokott.Lehel hol rosszalkodik, hol pedig a legcukibb gyerek a világon.Egy pillanatra sem lehet mellette unatkozni.
A múlt héten míg jó idő volt, be sem lehetett hozni a házba estig.Sokszor már olyan fáradt volt,hogy az esti fürdetést végig hisztizte, mert nem tudta már azt sem,hogy mi a baja.
Ez a lehűlés is megviseli, hirtelen nem tudja, hogy mit kezdjen magával a szobában.De már nem menekül, nem szökik, szépen megáll az ajtóban és néz kifelé nagy sóhajtozva.Végre eljutottunk addig,hogy megértette,ha hideg van akkor nem jó kint lenni.
Mozgalmas napok állnak előttünk.Jön a Nyíló akác, ami még gyerek szemmel élvezetes (felnőtt ként már kevésbé) és jövő héten már szülinap.Akkor lesz miről írnom.