A blog jelenlegi arculatához illően Lehel kedvenc törpéjét idézem:”Ki nem állhatom!..jelen esetben a januárt!!!
Nem a véletlen műve és nem is az elfoglaltságom eredménye, hogy ennyi ideje nem adtam hírt magunkról. Mint már hosszú évek óta ez a január sem az enyém, illetve a mienk.Most éppen a netünkkel volt valami, és egyik pillanaról a másikra nélküle maradtunk.Plusz a fényképezőgép, ami még 1 éves sincs, elromlott, csak csíkos képeket készít, és minél erősebb a fény, annál csíkosabb a kép.Kint nem is lehet használni.És akkor még csak a technikai dolgokról beszéltem!Ami még rosszabb, hogy ez idő alatt nagymamám is kórházban volt, a lába miatt, és tatám testvére meghaltL Szóval az idei januárunk is katasztrófális.De legalább Lehel jól van.Jövőre viszont, kihagyjuk a januárt és februárral kezdjük az évet!!!
Azt sem tudom, hogy miről írjak így hirtelenjében, annyi minden történt, de semmi nagy dolog csak apróságok.
A lényeg, hogy jól vagyunk.Volt egy kis havazás is, nem csak egy pici, így Lehellel ki tudtunk menni játszani.De másnapra el is olvadt.Beköszöntött egy kis tavasz, azt ki is használtuk, és sétáltunk nagyokat.A játszótérről haza sem lehet cipelni az úrfit.Amikor meghalja, hogy megyünk haza, vagy menekül az ellenkező irányba, vagy elkezd sírni.Várom a tippeket, hogyan győzhetem meg hiszti nélkül! Kaptam már tanácsot az egyik anyukától, aki azt mondta, hogy ő ilyenkor mindig beveti az „anya megy, ha jössz, ha nem” technikát, és neki mindig be is vállik.Nem tudom, nekem nem jött be.Amikor Lehelnek mondtam, húzott egyet a vállán, integetett, és elindult az ellenkező irányba.Gondoltam hátha nem vesz komolyan így a kis ház mögé álltam, hogy ne lásson, kb. 2 m-re Leheltől, azért nem túl messze, hogyha megijedne pillanat alatt ott legyek. Nem kellett, mert ahogy észrevette, hogy nem vagyok sehol, mosolygott és elszaladt nagy boldogan.Bezzeg mikor meglátott, el is szomorodott, hogy még sincs szabadság.
Közben megünnepeltük Mama névnapját, Lehel kellett volna odaadja a csokor virágot, de nem volt rá hajlandó.
Vasárnap kettesben volt néhány órát a nagyapjával, míg én beteglátogatóban voltam a Dédinél.Jól viselkedett, nem szokott vele gond lenni.
Ami még új, hogy Lehel mostmár mindenhova és tényleg mindenhova képes felmászni.Ha valahova nem sikerülne magától, akkor viszi a segédeszközeit, kisszék, hintaló stb.
Nagyjából és hirtelen ennyi, még hozzok majd képeket és néhány videót!De most ébredezik a Manóm!:)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése