Lehel nem fog éhen halni az biztos.Mindig feltalálja magát,ha éhes.Reggel beszoktam szólni húgomnak, hogy reggeli, de Lehel az, aki vágtat kifele a szobából, és ezt szó szerint kell érteni.Olyan hangosan szalad, mint ahogy a lovak.Tegnap reggel meg nem győzte kivárni,hogy együnk(pedig mar azelőtt tejcsizett), kiment a konyhába és lábujjhegyre állva rágcsálta a friss kenyeret, utána meglátta,hogy van egy kisebb darab a másikból is akkor azt hozta be magával az ebédlőbe.De csak kenyérrel nem lehet jól lakni, ugyhogy addig nyújtózkodott a székből míg lelopta a kolbászt.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése