Az érem másik oldala

Nem bizonygatom, hogy mennyire nem vagyok elfogult, inkább bizonyítom és ahogy ígértem írok egy kicsit a rossz dolgokról is.Ebből is van jó néhány, hirtelen azt sem tudom melyikkel kezdjem.
Nem eszik, vagy csak alig-alig. A régen olyan jó étvágyú gyerkőcöm most csak nyammog, vagy még azt sem.Leül, megnézi, hogy mit kellene enni és feláll, hogy nem éhes, hiába van olyan, amit nagyon szeret.Nem vagyok az erőltetés híve, ha éhes lesz akkor eszik, egyszer sem fogom a székhez kötözni (nah jó ez kicsit sarkitott volt), hogy már pedig enni kell, és könyörögni sem fogok.Elmondom 2x-3x, ha nem kér akkor nem kér.
Írtam, hogy sokat beszél és jó a memóriája, ez a kettő nem mindig jó párosítás.Szépen tisztán mondja, hogy basszus és hülye.Tisztában van vele, hogy nem szabad, és csak azért is, pedig mindig büntetés a vége és hatalmas nagy krokodil könnyek.(Hozzáteszem, hogy nem csak úgy ni mondogatja mikor eszébe jut, hanem teljesen jól használja, amikor elesik, vagy nem sikerül neki valami akkor mondja, hogy basszus.)Viszont mára úgy tűnik, hogy kezd leszokni róla,kopp-kopp.
Rettenetesen akaratos, igazi kis diktátor tud lenni.Neki nem mindegy, hogy ki mikor és mit csinál éppen.Elviselhető mértékben megy ez a hiszti, amit talán nem is jogosan nevezek hisztinek, mert nem az a tipikus.Lehel nem vágja földhöz magát, inkább csak visit, és magyarázza, hogy mit akar.Főleg akkor ilyen, ha nem alszik délután, akkor is csak 1-2 órát.Bezzeg akkor én sem így mondom, hogy csak 1-2 órát, mert eléggé le tudja terhelni az idegrendszeremet.Viszont mostanában nagyon ritkán van déli alvás,és este sem alszik el ilyenkor hamarabb.
Lényeg a lényeg, hogy bármennyire is édes tud lenni vele sem mindig könnyű az élet.De hát melyik gyerekkel az?

Ilyen most- rózsaszínben

Mostanában nem sok szó esett arról, hogy Lehel mennyit változik hétről hétre, most igyekszem ezt kicsit pótolni.Már igazi nagy fiú, annak minden jó és rossz tulajdonságával.
Nagyon sokat beszél.Kire hasonlithat? :) Előfordul, hogy nem értjük meg elsőre, amit mondd, de akkor addig ismételgeti, míg valakinek le nem esik, hogy mit is akar közölni.A neveket nagyon ügyesen kiejti, és tudja, hogy ki kihez tartozik,pl. amikor a keresztanyját emlegeti, hogy Tündi, Tündi (gyönyörűen kiejti) akkor mindig hozzáteszi azt is, hogy és Bibi (a keresztapja beceneve).Vagy ha nem így emlegeti őket akkor anyu és apu.Engem soha nem hív anyunak, én anya vagyok.
Még mindig barátságos mindenkivel, de már vannak olyanok az "idegenek" közül is, akiket jobban kedvel.Nem tudunk úgy bemenni egy üzletbe sem, hogy Lehelnek ott ne legyen valaki, akivel jóban van.Bemegy, hangosan köszön  mindenkinek, hogy szia, anélkül, hogy mondani kellene neki, és akik közelebb állnak hozzá, azokhoz már szalad is, hogy puszit adjon.Mondanom sem kell, hogy olvadnak el tőle.Ahogy én is sokszor, mert ha rosszat csinál úgy tud hízelegni, hogy anya legyen a talpán, aki ellent tud neki állni.Töredelmesen bevallom, hogy nekem sem mindig sikerül.Tegnap is erélyesebben rászóltam, mert valamihez hozzá piszkált, amihez nem kellett volna, erre odaszalad hozzám, megpuszil, megsimogatja az arcom, majd nyúl a kezemért és kezet csókol.És ha még ez sem lenne elég a sikerhez, gyorsan hozzáteszi, hogy szeretlek és néz ártatlanul azokkal a nagy szemeivel.Hogy lehet ennek ellenállni.
Még egy dolog és aztán ígérem befejezem az áradozást .Hihetetlenül jó a memórája,mindenre emlékszik, kezdve attól,hogy egyik délután (talán csütörtökön) láttunk egy "bácsit", aki elesett a biciklijével, és lefeküdt aludni.(Kicsit sokat ivott szegény :)Ezt naponta többször is elmondja, és mindig hozzáteszi, hogy "Cssss, bácsi alszik"Ilyenkor pedig az ujját a szája elé is teszi és úgy mondja, hogy hatásosabb legyen.De olyan dolgokra is, hogy mikor kivel beszélt telefonon, vagy skypeon.Imád skypeolni, engem simán kitúr, mert ő akar beszélni.A legmeglepőbb az a múlt héten elején történt, amikor pakoltunk Nikinek össze felé.Húgomnak van egy sálja, ami a színét leszámitva olyan, mint amilyen Lehel apjának is van egy.Valamikor tavasszal láthatta azt rajta, ha jól emlékszem (javits ki, ha nem) és most amikor elővettem a sált, elkezdte mondani, hogy apa, apáé.Először csak simán kijavitottam, viszont mikor belegondoltam leesett.Hm, hogy honnan emlékszik ő ilyenekre.
Nem vagyok elfogult, vannak ám rossz szokásai is, de azokra majd egy másik bejegyzéseben térek ki.

Csak egy kép

Tessék jól megnézni a képet, kb. 20-22 év múlva majd elkészitem a párját is a "nagy Lehellel".Csak legyen mindenkinek türelme kivárni

Alakul....

 Írtam már, hogy romokban van az egész ház ( Katt ide),most pedig olyan szívesen írnám azt, hogy már nincs, de ez egyelőre csak álom.Viszont panaszkodni sem szeretnék, mert ha egyszer elkezdem akkor ki tudja hol lesz a vége.Inkább azt mondom, hogy alakul lassan. Lehel nagyon élvezi, amikor csak lehet segít a nagyapjának, vagy éppen a mesterek lába alatt mászkál.Olyankor mindig ki kell valamit találni, ami lefoglalja és egy időre Lehelmentesen haladhat a munka tovább.
Viszont amikor a nagyapjának "segit" Egyik este javitotta a falat, és míg ki ment Lehel szépen az ujjával kiszedte a glettet (ne kövezzen meg a hozzáértő, ha nem jól emlékszem az anyag nevére, finoman szólva sem értek hozzá).Kezdhette előről, de olyan ártatlanul tudott nézni, hogy képtelenség volt rá haragudni.
Persze van, hogy tényleg segit.A könyveket pl. ő hordta át egyik szobából a másikba.Igaz egyesével (kb. 70 könyvről van szó), de a szándék a lényeg, és mindig nagyon gyorsan jött.Szegénykém a sok futástól el is fáradt.De nem eléggé, mert így sem aludt el a szokottnál hamarabb.Ha már szóba hoztam az alvást akkor csak megemlítem, hogy a nagyapja ma reggel milyen ügyesen vigyázott rá.Éjszakás, reggel 7ig dolgozik, viszont vártuk a gázszerelőket és nem feküdt le.Ha már úgy sem alszik alapon rábíztam Lehel míg én felszaladtama  boltig.Hazajövök, olyan 15 perc múlva,Lehel jön elém, és mondja, hogy:"Cssss, tata, alszik" Bekapcsoltam nekik a mesét, és a nagy mese nézésben a nagyobbik gyerek elaludt.Lehel meg vigyázott, hogy semmi fel ne ébressze, ő is csak csendben pakolta szét a játékokat a szobában.
Szó mi szó, nem mondhatni, hogy unalmas és eseménytelen lenne a felújítós időszakunk.A legszebb része viszont kétségtelenül az lesz mikor végre kész leszünk.Csak már ott tartanánk....

Alszunk?

Még mindig nincs kész a szobánk,( soha nem leszünk már kész!!!) így addig a másik szobában alszunk Lehellel együtt egy kétszemélyes ágyon.Nem a legkényelmesebb vele aludni, mert olyan, mint egy kis propeller. Egyik éjjel a következő történt:
-Anya, anya!!!
-Tessék Lehel!-azt sem tudtam félálomban, hogy hol vagyok, azt meg pláne nem, hogy mi lehet a baj.
-Alszunk?
-Igen kincsem, mi most alszunk.
-Jó!-mondta és adott egy puszit, majd elfordult és aludt tovább.

Teetlek

Azt mondják a világ egyik legszebb szava az, hogy szeretlek.Vitathatatlan.De attól lesz igazán szép, hogy olyan mondja, akit mi is nagyon szeretünk.Egy anya pedig kit szerethetne mindennél jobban, ha nem a gyerekét.Azt hittem, hogy annál szebb és meghatóbb szó nem is lehet, mint mikor először mondta nekem, hogy "anya".Akik ismernek tudják, hogy tőlem elvárt módon szépen megkönnyeztem a nagy eseményt. De tévedtem, a legszebb az nemrég hangzott el.Lehel odafutott hozzám, megölelt, megpuszilt és mosolyogva azt mondta, hogy "teetlek". Kell ennél több?:)

Mégis mikor???

Ez a kép tegnap reggel készült.Ma amikor feltettem a számítógépre és megláttam nagyban, tisztábban nagyon meglepődtem.Nézem a képet és nem látom rajta a pici babám.Ezen már egy igazi nagy fiú van.De mégis mikor nőtt meg ennyire? Mikor tűntek el a baba vonások az arcáról???
A méretei alapján mindig is nagy gyerek volt.A mai napig előfordul, hogy mikor megmondom mennyi idős a reakció az az, hogy "csak?" vagy az, hogy "és ekkora?"Hozzászoktam.A maga 15 kg-val és 96 cm-vel igazi nagy fiú lett, de ennyire?

Romokban....

A gáz szolgáltatónk úgy döntött, hogy már nem korszerű az otthonunk a szolgáltatásához.Ez azért is érdekes, mert néhány éve éppen az általuk hozott szabványnak megfelelően lett minden kialakítva.Rég volt, talán igaz sem volt alapon, most le kell cserélni a csöveket, ablakot kell tenni a szobánkba stb. stb. Ha lúd legyen kövér, ha kosz akkor legyen már jó nagy és tartson jó sokáig mi ezt még megfejeltük azzal, hogy kiszedettük a kályhát is (már néhány éve úgy sincs használatban). Úgyhogy most felfordulásban élünk, nem beszélve a rettenetes porról és koszról.Az egyetlen, akinek ez az állapot nagyon tetszik az Lehel.Ő imád a porban játszani, minden este úgy néz ki, mint aki valami építkezésen dolgozik egész nap.Még élvezheti egy darabig, mert kb. 2 hét múlva lesz minden kész....

Ne már!!!

Újabban ezt hallom mindig:"Anya ne már!" vagy csak simán "Ne már!" Sok mindenre mondta már, fésülködésre, öltözésre, evésre stb.Mindig vártam 2-3 percet és újrakezdtük, de néhány napja nem ezekre mondja, hanem ha képet akarok készíteni róla.Jóóóóó, tudom, tisztában vagyok vele, hogy rengeteg kép van már Lehelről.De miden képen más, mindegyiken másképpen gyönyörű, huncut,vagy mosolygós.Most viszont csak a hatát, vagy a kezét lehet lencsevégre kapni.

Tigris mánia

Szeretem Micimackót.Nem véletlen, hogy elég sok Micimackós dolog veszi körül Lehelt pici baba kora óta.De most kezdem megunni, ugyanis Lehel szeretett bele.Nem a bájosan együgyű maciba, vagy a félős Malackába, hanem Tigrisbe.Imádja, ha mesét néz csak a Tigri-t lehet bekapcsolni.Pont ezért már leszedtem neki már pl. a Micimackó csodálatos világát, Malacka, a hős-t,Tigris színre lép-etMicimackó és a Zelefánt-ot.Könyvek közül is csak a Tigris színre lép jöhet szóba.








Ma pedig már oda jutottunk, hogy a Tigris plüssel mentünk vásárolni, mert anélkül nem volt hajlandó.Kivéve, ha megengedem, hogy hozzon egy labdát, akkor meg már inkább a Tigris, az nem tud elgurulni :))
Értem, hogy miért éppen a Tigris a kedvenc, hiszen melyik más mesehőssel azonosulhatna aki maga is olyan örökmozgó, mint a Tigris.