Még mindig nem mondhatom azt, hogy beszél...sajnos.De már a nemet és igent mondja, szépen tudatosan használja.Az az érdekes, hogy míg a nemet szépen kiejti, addig ha igent akar mondani, akkor azt mondja:dá(da-románul igen)De hogy honnan szedhette, fogalmam nincs, mert senki nem beszél a környezetében románul, sőt az én román tudásom...hát...khm...khm...finoman szólva is hiányos, és akkor még nagyon finoman fogalmaztam.Ez nagy kérdés és még nem is az, hogy honnan hallhatta, hanem, hogy miért nem mondja inkább az igent mikor tudja, hogy azt kellene.Ha visszakérdezek, hogy igen akkor azt mondja:da, da.Ráadásul olyan hangsúllyal, hogy még nekem kellene rosszul éreznem magam amiért visszakérdeztem!
lehet titokban Yvette-tel dumálgat:)) mert ő bizony tudatosan használja a DÁt, igent nem mond,csak NEMet és NUt. le szoktam jegyezni a szavait. Kb ugyanolyan arányban mond dolgokat románul is magyarul is. de nem mindig tudja ugyanannak a dolognak mindkét nyelven a megnevezését. Pl mondja Néni, viszont a bácsit csak románul tudja (nenea) használja még az EZT IS kifejezést, ezen kivül a mámá, tátá, pápá, pá-pá, pipi, stb babadolgok mennek.
VálaszTörléspuszi nektek! imádom a blogod!
Lehet:))Legalább már tudom, h kitől tanulta:P Nálunk is inkább csak babaduma van:( De csak elkezdi már egyszer ő is a beszélgetést úgy igazán!
TörlésÖrülök, hogy tetszik!:)