Tavaly a barátaimmal voltunk május 1-ezni, az idén a család volt soron.De ahogy a tavaly, most is nagyon jól éreztük magunkat.Itt nem is volt anniyira meleg, jobban mondva nem tűzött a nap annyira oda.
Lehel egy pillanara sem ült le, ami tőle teljesen megszokott.Jött-ment, játszott, mindig kifogott valakit és akkor annak ha akart, ha nem menni kellett vele.
Kivéve olyankor mikor éppen valami rosszban sántikált, és próbálta ezeket minél észrevétlenebbül kivitelezni.Persze annyi felnőtt közt, ez soha nem jött össze neki.
"Három olyan dolog van, amelyet mindig eltanulhat a felnőtt a gyerektől: hogy kell ok nélkül örülni, hogy kell mindig valamilyen foglalatosságba merülni, és hogy kell kíméletlenül kiharcolnia magának azt, amit ő akar." (Paulo Coelho)
2013. május 5., vasárnap
"Főzni" szeret, enni nem
Nem csak az alvás miatt vannak harcok köztünk, ugyanez van az evéssel.Persze, valaki ránéz, aztán megkérdezi, hogy mennyi idős, az első reakció mindig az, hogy ilyen nagy.A második pedig, hogy biztos nincs gond az étvágyával.De igen, van vele gond.Nem is kicsi.Nap, mint nap könyörögni, veszekedni kell vele, hogy egyen kicsit.Kb. heti 1 nap (jó esetben) van olyan, hogy leül és szépen eszik anélkül, hogy harcolni kellene érte.Bár a harcok nem sokat érnek, ha nem akar enni akkor csinálhatok vagy mondhatok én bármit úgy sem fog enni. Olyan makacs, mint én.Viszont nagyon szeret a konyhában tenni-venni.Olyan boldogan segédkezik még mindig, mint régen.
2013. május 1., szerda
2013. április 24., szerda
Ovisok leszünk
A másik dolog, amiért nem lesz időm annyit írni mostanában, hogy ovisok leszünk.
Egyelőre én leszek az, óvónőként fogok dolgozni a tanév végéig.
Ősztől viszont már Lehel is ovis lesz.Múlt héten beirattuk az oviba.Nagyon tetszett neki, ha rajta múlt volna akkor már haza sem jön.Nagy lépes ill. lépesek ezek, de már alig várjuk, mindhárman.Kicsit furcsa lesz megszokni, hogy a pici babám már óvodás nagy fiú.
Egyelőre én leszek az, óvónőként fogok dolgozni a tanév végéig.
Ősztől viszont már Lehel is ovis lesz.Múlt héten beirattuk az oviba.Nagyon tetszett neki, ha rajta múlt volna akkor már haza sem jön.Nagy lépes ill. lépesek ezek, de már alig várjuk, mindhárman.Kicsit furcsa lesz megszokni, hogy a pici babám már óvodás nagy fiú.
2013. április 23., kedd
Végre tavasz!!!
Lehelt úgy kell esténként behúzni, hogy jöjjön már be az udvarról.
Margittán kicsit más volt a helyzet (a múlt hetet ott töltöttük), de ott is megoldottuk.
![]() |
| Sóteremben |
2013. április 22., hétfő
Nagy fiú
2013. április 10., szerda
Esténként
2013. április 9., kedd
Aranyköpésesk I.
- Leesett a székről.Mondanom sem kell, hogy nem a szék hibája volt, addig mocorhott míg egyszer csak lent volt.Még fel sem állt mikor megszólal, hogy: "-Jaj, Istenem.Meghalok."
- Egy időben kikerült a dvd lejátszó az ebédlőnkbe, ami egyben nappaliként is funkcionál.Lehel ott nézte rajta az egyik mesét (már nem mondanám meg, hogy melyiket).Kimegyek, ő ott áll és már egy másik mesét néz rajta.Nagy mosollyal az arcán azt mondja:"Kicsejéltem".Első logikus kérdés, hogy de akkor hol a dvd.Nem gond, megmondja, sőt meg is mutatja, röviden tömören közli, hogy -"Ott"- és mutat az ágy hátához, de rögtön hozzá is teszi-"Majd Józsi kiszedi"
- Még "megfenyegetni" sem lehet, mert arra is van válasza, ráadásul teljesen logikus.
-Attila tűzoltó!
- Már említettem, hogy a barátnőm, Edina babát vár.Lehel pedig nem a finom közeledéséről ismert, úgyhogy mielőtt átjött Edina elmagyaráztam neki (mindig elmondom neki, nem, mintha elfelejtené, csak azért jobb emlékeztetni.), hogy Edinára most vigyázni kell, mert kisbabája lesz, nem szabad ráugrani, vagy véletlenül megütni,megdobni labdával stb.
-Hol a baba?
-Edina pocakjában?
-Megette?
2013. április 7., vasárnap
10.000
Mivel mostanában nem csak írni, de egyáltalán foglalkozni a bloggal sem volt időm, így csak most láttam, ahogy oldalra pillantottam, hogy bizony több, mnt 10.000-szer nyitottátok meg az oldalt.Nagyon szépen köszönöm, hogy ennyire érdeklődtök utánunk, hogy ennyire szeritetek Lehelt.Éppen ezért megpróbálok többször és többet írni majd, nem pedig ennyire elhanyagolni.
2013. április 6., szombat
Húsvét
Jó, jó, tisztában vagyok vele, hogy mostanság nem igazán van mit olvasni a blogban.Tényleg sajnálom, de valahogy vagy idő, vagy kedv nincs.Be kelle vallanom, hogy most is kb. kedd óta folyton győzködöm magam, hogy leüljek és legalább néhány sort írjak, ha már ünnep volt. Ünnep....Nem olyan ez már, mint kellene, vagy amilyen régen volt.Most meg, hogy rossz idő volt főleg nem volt az az igazi ünnep.Szerintem sokan voltak úgy vele, mint én, hogy kinéztem nagypénteken az ablakon és elfogott a karácsonyi hangulat a havas tájat látva.Ilyen sem volt még mióta én emlékszem.De így is eltelt, nagyon gyorsan.Az ünnepi készülődés tartalmasabb volt, és eseménydúsabb volt.Lehel nagyon cuki volt, és nagyon nagy örömmel segitett mindenben.Egyedi szerelésben méghozzá, kiskötő nyakkendővel, mint az a képen is ott van.
A hétfőről meg jobb lenne nem is beszélni.Ki látott még olyat, hogy a gyerek nagykabátban, téli sapkában menjen locsolni?Nem is ment csak néhány, ha jól számolom kb. 5 helyre.Délután meg velem jött át Edinához, akarom mondani Edináékhoz, hiszen 2 hónap műlva, már ketten lesznek "nők" a családban.Meglepően nem akart bemenni, mert éppen voltak náluk, Lehel számára ismeretlen férfiak.Amig ők ott voltak Lehel leült a folyosó végén, csak ha elmentek volt hajlandó bemenni a szobába. Akkor már magabiztosan bevonult, és közölte, hogy :"Én most lepihenek" .))Olyan duma van nála, hogy ha lekellen írnom amiket mondd bizony ülhetnék itt órákat.Tegnap reggel pl. rá lett szólva, hogy: Lehel ne szaladgálj pizsamában a folyosón, mert megfázol.Erre a válasz: "Akkor sétálok".Most erre mit lehet mondani? :))

Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)




