Kirándulás

Tegnap kirándulni voltunk a barátainkkal.Kicsit tartottam tőle, mert Lehel nem a nyugodtságáról híres illetve a meleg is aggasztott. De kellemesen csalódtam. Nem volt vele semmi gond.

A reggelünk kicsit kapkodva indult..mea culpa...Pedig tényleg időben felkeltem, de valahogy még sem sikerült elkészülni,mire Galy megérkezett.Nem volt különösebb gond ebből, mert Lehellel ők eljátszottak az autóban,míg nekem sikerült végre összeszedni magam.De még ekkor sem indultunk, hiszen Istvánt is meg kellett várnunk.Ez is az én hibám Ugyanis én mondtam, hogy jöjjön fél 10 körül, mert Kingáékat ismerve úgyis 10 óra lesz mire elindulunk.Csodák csodájára életükben először ők nem késtek el, mi viszont igen.Nem számít, úgyis megvártak minket, Edina édesanyjánál. Ott én beszaladtam, hogy megérkeztem addig a fiúkat kettesben hagytam.István picit tartott ettől, de nem volt gond, sőt mire kb. 2 perc múlva visszaértem már nagyon nagy volt az összhang, aminek látható nyoma is volt, Lehel arca tiszta csokimaszatos volt  

Meg van szokva a társaságukkal,így mindenkivel el volt, Istvánnal pedig olyan összhangban lett így elsőre, hogy enni is csak vele akart.Barátságos gyerek, nincs vele soha ilyen jellegű gond. A vízbe sem akart menni, a tüzet is kikerülte.Egyedül arra nem tudtuk rávenni, hogy a napról jöjjön be,így maradt a rengeteg naptej és kendő megoldás.Ami be is vált, hiszen semmi baja nem lett, és nagyon szépen lebarnult.A kis mázlista, bezzeg mindenki mást inkább megpirított a nap. 

Akkor nem volt napon mikor éppen Kingát dögönyözte, vagy az autóban ült.Onnan nehéz volt kiszedni, pedig el lehet képzelni, hogy milyen meleg volt benne.

Rendesen kimerült, el is aludt hazafelé jövet, igaz csak néhány perc volt,de ez és a sok élmény, ami érte napközben annyira felpörgette, hogy fél 11 körül aludt csak el.